Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

előadói modoránál fogva kell — a közefelfogás szerint — a szemérmet és a közerkölcsiséget sérteni. (C. 2851/932.) Szeméremsértőnek tartott nyomtatványoknál az eldöntendő kérdés az, hogy a sajtótermék tartalma alkalmas-e a normális ember nemi ösztönét érintő erkölcsi érzésnek megbántására. (V. 1270 = C. 3937/931.) Egy regény tartalmának abban az irányban való vizsgálatához, hogy szeméremsértő-e, nem egyedül a vád által kiemelt részek elkülönzötten, hanem a regény egész tartalma veendő figyelembe. Amennyiben helyenként csak sikamlós, úgy az inkább a jó ízlést, mint a szemérmet sérti. (C. 7773/930.) Az, hogy egy sajtótermék irodalmi értékkel bír, és egyébként esztétikai szépségekben bővelkedik, nem zárja ki, hogy a műnek egyes részei, amelyek önmagukban, az egészből kiszakítva is érthető leírásokat foglalnak magukban, a büntető törvénykönyvbe ütköző tartalmuk miatt büntető ítélettel sújtassanak. Viszont a büntetőbirói ítéletben kifejezésre jutott rosszalás nem bélyegzi az egész művet szeméremsértő sajtóterméknek, hanem csupán azon közlések ellen irányul, amelyek bűncselekmény tényálladékát tüntetik fel. (V.1106 — C. 3649/931.) A nemi életre vonatkozó kérdések ismertetése és tárgyalása nemcsak a szorosan orvosi-, természet-, társadalom- és történettudományi könyvekben történhetik meg, de helye van annak a bár laikus, de művelt és érett közönség számára írt komoly munkában is, amelynek célja nem az erkölcsök megrontása- a nemi és kéjvágy feltámasztása, vagy fokozása, hanem az ismeretterjesztés és felvilágosítás. (VI. 1201. = C. 2586/932.) Amennyiben neves szerzőtől és kiadó cégtől származó könyv címe, külső alakja, a kiadó cég által közzétett tartalommutató hirdetés, semmiféle utalást nem tartalmaznak arra, hogy a könyvben szeméremsértő részek is foglaltatnak, jogilag megállapítható, hogy a könyvkereskedő a könyvnek törvénybe ütköző tartalmáról tudomással nem bírhatott. (C. 6137/931.) Kettős házasság. 251. §. A semmis házasság a H. T. szabályai szerint sohasem vonható az érvényes házasság fogalma alá. Semmis házasságnak tartama alatt a törvényben megszabott akadály ellenére és tudatában ugyan, de érvényesen kötött házasság nem a Btk. 251. §-ába ütköző kettős házasság bűntettének, hanem a H. T. 124. §.-a alá eső vétség tényálladékát valósítja meg. (VII. 219. = C. 5429/932.)