Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

40 A hamis vád. 227. §. Hamis vád miatt indított bűnügyben azt kell vizsgálni, vájjon a tettes a sértettet tudva hamisan vádolta, — vagyis hogy a vád tárgyilag (objektíve) és a tettes tudata szerint (szubjektíve) egyaránt hamis volt-e vagy sem? (C. 4029/1932.) A hamis vád lényeges megkülönböztető ismérve a hatóság előtti rágalmazástól az. hogy hamis vád esetén a tettes tudja azt, hogy az ő vádja valótlan és, ebben a tudatban irányul a szándéka arra, hogy az általa a hatóságok előtt büntetendő cselekménnyel hamisan vádolt egyén ártatlanul elitéltessék. Ellenben a hatóság előtti rágalmazás a kellő ténybeli alap nélkül történt, gondatlan vádolás eseteit foglalja magában. (C. 1464/1931.) 228. §. A hamis vádnak az az esete, amelynek tárgya fegyelmi vétség, mindig magánvádra üldözendő. Az a kérdés, vájjon a panasz (hamis vád) alapján az eljárás folyamatba tétetett-e vagy sem, a hamis vádnak csupán a büntető ügyekkel kapcsolatos eseteinél (Btk. 229.§.) jön — a magánindítványi jelleg szempontjából — tekintetbe. (VIII. 197 = C. 5682/1933.) 229. §. A Btk. 229. §-ában használt „büntető eljárás" kifejezés alatt általánosságánál fogva nemcsak a birói eljárás (Bp. 1. §.) élrtendő. hanem a bűncselekmények üldözésére hivatott bármely hatóságnak a hamisan vádolt ellen irányuló eljárása, így a rendőri nyomozás is, amennyiben az — gyanúsítottként való kihallgatás alakjájban — bizonyos meghatározott személy ellen irányul. (V. 266 = C. 1187/1930.) Szemérem elleni büntettek és vétségek. 232. §. Az erőszakos nem közösülésnél az erőszak oly tényleges erőkifejtést jelent, amely a nő ellentállásának legyőzésére, tehát annak személye ellen irányul és arra alkalmas is. (V. 265 = C. 8516/1930.) Az erőszakos nemi közösülés befejezést nyert, mihelyt a férfi hímvesszőjét a nő nemi részéhez illesztette. (C. 3443/931., — 6124/932.) Nem akadálya a nemi közösülés büntetőjogi megállapításának az, ha a nemi szervek egyesítése a nőszemély fejlet-