Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

3S ismérve, hogy valamely bűntett, vagy vétség pontosan megjelölve legyen, azonban a bűncselekmény megállapításának előfeltétele- hogy az inkriminált közleményből vagy nyilatkozatból akár nyílt, akár burkolt alakban kitűnjék, hogy a tettes a törvénytisztelettel szembehelyezkedve, valakit valóban bűntett, vagy vétség miatt dicsér fel; — csak ebben az esetben, lehet szó arról, hogy a tettes megtámadja a jogrendet, s egyéni véleményét a törvény és társadalom megállapítása fölé helyezi. (C. 856/1934.) Közönséges gyilkosnak —sajtó közleményben— „martir"-ként való jellemzése megállapítja a büntevő feldícsérése vétségének tényálladékát. Mártírnak ugyanis általánosságban azt nevezik, aki valamely közérdekű eszméért küzdött, szenvedett és meghalt; — közönséges gyilkosra tehát a martir szóban rejlő szép gondolatot nem lehet kiterjeszteni. (CL 4454/1931.) 176. §. A Btk. 176. §.-ban megkívánt ,,csoport"-ról csak akkorlehet szó, ha annyi ember van együtt, hogy puszta reátekintéssel nem lehet megmondani, hányan vannak együtt. (CL 518/1934.) A vallás és ennék szabad gyakorlata elleni büntettek és vétségek. 190. §. Politikai lapban, politikai célzat szolgálatában Krisztus forradalmi múltjára hivatkozás Ízléstelenség és tiszteletlenség,, de az egymagában még meggyalázó jellegűnek nem tekinthetőd (VII. 311. = C. 5881/1932.) A személyes szabadság megsértése. 195. §. Amidőn közhivatalnok valakit törvényellenes elfogása után megkötöz, ez. mint a személyes szabadság megsértésének eszközcselekménye, az erőszak és sanyargatás fogalma alá nem vonható. (VI. 461. = C. 6052/1931.) Hamis tanuzás és hamis eskü. 213. §. ^ A hamis tanuzás elbírálásánál nem közömbös, és a bizonyításnak ki kell terjeszkednie azon körülményre, hogy a tanú meghallgatása alkalmával szabályszerűen figyelmeztetve lett-e (Bp. 210. §., 217. §., — Pp. 305. §.) arra, hogy a tiszta és teljes.