Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

29 Az elévülési időt nem szakítja félbe az ügy nyilvántartá­sára adott utasítás, de a különirodának más hatóságihoz kül­dött sürgetése sem. (C. 6447/933.). 109. §. Háború után az idegen hatalom által megszállott terüle­ten volt kir. törvényszék által, semmisségi panasz folytán — az iratoknak, a m. kir. Kúriához való felterjesztése végett, a később elcsatolt ítélőtáblához való felérkezése esetében, diplo­máciai hatósági intézkedések váltak — a trianoni békeszerző­dés értelmében — szükségessé abban a kérdésben, hogy a bűn­ügyi eljárás folytatása céljából az iratok a magyar bíróságnak átadandók-e? Ennek az előzetes kérdésnek hatósági elintézése előtt az elévülés — a Btk. 109. §. értelmében — nyugodott. (IV. 1309. = C. 6580/929.) 110. §. Más a magánindítvány és más a magánvád. A magánin­dítvány anyagjogi (Btk. 110. §.), a magánvád pedig perjogi (Bp. 41. §.) fogalom, vagyis az előbbi az eljárás anyagi jogi, az utóbbi az eljárás alaki jogi feltétele. A magánindítvány hiá­nya a Bp. 385. §. 1. c. pontja, a magánvád hiánya pedig a Bp. 384. §. 11. pontja szerinti semmisségi okot valósítja meg. (VI. 264. = C. 5045/931.). A Bp. 90. §-a sértett felet megillető beadvány tekinteté­ben nem ír elő alakszerűséget, sőt, világosan kifejezi, hogy az jegyzőkönyvbe mondással is megtehető, valamint határozat­lan, vagy hiányos bejelentés esetén annak helyesbbítése vagy pótlása rövid úton eszközlendő. A törvény ezen rendelkezése következtében a sértettet nem lehet a magánindítványi jogá­tól alakszerűségi hiány miatt megfosztani akkor, amikor két­ségtelen, hogy a bejelentés és annak pótlása által a törvényes határidőben kifejezte azt az akaratát, hogy a vádlott ellen a bűnvádi eljárás megindítását kívánta. (VI. 150. = C. 3432/ 931.). A terhelt személyének hiányos megjelölése sem érinti a magánindítvány hatályát, annál kevésbbé, mert a Bp. 90. §-ának második bekezdése csak a lehetőség korlátai között kívánja, hogy a magánindítványban a tettesre vonatkozó adatok meg­jelöltessenek. A kifejlődött joggyakorlat is az, hogy magának a ténynek feljelentése joghatályos magánindítvány. (VI. ll'i. = C. 2867/931.) A bíróság sérelmére elkövetett közönséges becsületsértés esetében akkor, amikor a sértés sem közvetlenül, sem közvetve nem valamely meghatározott bírói testület ellen irányult, a magánindítvány előterjesztésére az igazságügyminiszter, mint

Next

/
Thumbnails
Contents