Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)
29 Az elévülési időt nem szakítja félbe az ügy nyilvántartására adott utasítás, de a különirodának más hatóságihoz küldött sürgetése sem. (C. 6447/933.). 109. §. Háború után az idegen hatalom által megszállott területen volt kir. törvényszék által, semmisségi panasz folytán — az iratoknak, a m. kir. Kúriához való felterjesztése végett, a később elcsatolt ítélőtáblához való felérkezése esetében, diplomáciai hatósági intézkedések váltak — a trianoni békeszerződés értelmében — szükségessé abban a kérdésben, hogy a bűnügyi eljárás folytatása céljából az iratok a magyar bíróságnak átadandók-e? Ennek az előzetes kérdésnek hatósági elintézése előtt az elévülés — a Btk. 109. §. értelmében — nyugodott. (IV. 1309. = C. 6580/929.) 110. §. Más a magánindítvány és más a magánvád. A magánindítvány anyagjogi (Btk. 110. §.), a magánvád pedig perjogi (Bp. 41. §.) fogalom, vagyis az előbbi az eljárás anyagi jogi, az utóbbi az eljárás alaki jogi feltétele. A magánindítvány hiánya a Bp. 385. §. 1. c. pontja, a magánvád hiánya pedig a Bp. 384. §. 11. pontja szerinti semmisségi okot valósítja meg. (VI. 264. = C. 5045/931.). A Bp. 90. §-a sértett felet megillető beadvány tekintetében nem ír elő alakszerűséget, sőt, világosan kifejezi, hogy az jegyzőkönyvbe mondással is megtehető, valamint határozatlan, vagy hiányos bejelentés esetén annak helyesbbítése vagy pótlása rövid úton eszközlendő. A törvény ezen rendelkezése következtében a sértettet nem lehet a magánindítványi jogától alakszerűségi hiány miatt megfosztani akkor, amikor kétségtelen, hogy a bejelentés és annak pótlása által a törvényes határidőben kifejezte azt az akaratát, hogy a vádlott ellen a bűnvádi eljárás megindítását kívánta. (VI. 150. = C. 3432/ 931.). A terhelt személyének hiányos megjelölése sem érinti a magánindítvány hatályát, annál kevésbbé, mert a Bp. 90. §-ának második bekezdése csak a lehetőség korlátai között kívánja, hogy a magánindítványban a tettesre vonatkozó adatok megjelöltessenek. A kifejlődött joggyakorlat is az, hogy magának a ténynek feljelentése joghatályos magánindítvány. (VI. ll'i. = C. 2867/931.) A bíróság sérelmére elkövetett közönséges becsületsértés esetében akkor, amikor a sértés sem közvetlenül, sem közvetve nem valamely meghatározott bírói testület ellen irányult, a magánindítvány előterjesztésére az igazságügyminiszter, mint