Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

2S illetőleg a valódi közokirat tartalmának megváltoztatásával^ be van fejezve; tehát itt ez a cselekvőség az, ami a bűncselekmény befejezését jelenti. Az elévülés ez esetben tehát a közokirat hamisításával kezdődik. Ellenben, amikor valaki olyan hamis közokiratot készít, illetőleg a valódi közokirat tartalmát akkép változtatja meg, hogy ebből a hamisításból egymagából még senkire jogsérelem nem háramolhat, akkor ehhez a hamisításhoz szükséges még más olyan cselekvőség is, amellyel a tettes a hamisítványt olyan helyzetbe hozza, hogy az aztán jogsérelmet okozzon, illetőleg erre alkalmassá váljék. Ebben az esetben aztán természetesen a tettesnek most említett cselekvősége az, ami a közokirathamisítás utolsó, befejező cselekménye. Ez a cselekvőség különböző lehet; ilyen lehet többek közt az is, amikor a hamisítás tettese és illetőleg részese a hamis, vagy hamisított közokiratot használja úgy, amiként a Btk. 406. §-a büntetni rendeli ezt a használatot, ha ezt a most említett személyektől különböző más személy cselekszi. Ilyenkor az elévülés csak annak a cselekménynek az elkövetésével kezdődik, amellyel a hamisítás tettese vagy részese a hamis, illetőleg hamisított közokiratot olyan helyzetbe hozza, hogy a hamisítványból valakire jogsérelem háramlik. (V. 685. = C. 4851/930.) Sikkasztásnál az elévülés kezdő időpontját nem az ingó dolog átvétele, hanem az eltulajdonításra irányuló cselekmény bekövetkezése szempontjából kell számítani. (C. 3750/933.). Folytonos, tartós bűncselekménynél, mint aminő az uzsora vétsége is, az elévülés a jogellenes állapot megszűntének napján kezdődik. Az uzsora vétségének elkövetési cselekedete a hitelezés. A hitelezési viszony pedig a perlés esetében fennáll mindaddig, amíg az uzsorás követelés érvényesítése, akár az uzsorás hitelező végkielégítése, akár annak elállása folytán, vagy más egyéb módon meg nem szűnik. (VI. 479. = C. 5886/931., — C. 1521/933.). 108. §. Az elévülés félbeszakítása szempontjából a tettes vagy részes ellen irányulónak kell tekinteni minden olyan bírói intézkedést, vagy határozatot, mely a terhelt ellen folyamatban levő bűnvádi eljárás előbbrevitelét, az egyes eljárási szakok céljának minél előbbi elérését célozza. Az elévülés félbeszakítására alkalmas bírói intézkedés a terhelt elleni bűnügy iratainak megküldése iránt más hatóságokhoz intézett megkeresés. Hasonlóképen ilyennek kell tekinteni a más bírósághoz intézett megkeresést, amelynek végcélja az, hogy a vádlott ellen a főtárgyalás kitűzhető legyen. (IV. 1280. = C. 3994/929. BHT. 777.).