Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

27 A legfelsőbb kegyelmi elhatározás utáni időpontban kibocsátott személyleírás körözés nem kizáró ok. (V. 1267 = C. 1518/931.). Ha a kegyelmi elhatározás (1928. évi márc. 1.) alá vonható cselekménnyel anyagi halmazatban együttes elbírálás alá kerül ugyanazon ítéletben olyan bűncselekmény, amelyre nézve még meg kell állapítani, hogy a kegyelmi elhatározás alkalmazását kizáró ok fennforog-e, vagy sem, úgy a kegyelmi elhatározás alá eső cselekményekre a kegyelmet feltétlenül, tehát a másik — kegyelem alá eső — cselekmény tárgyábai hozandó jogerős ítélet bevárása nélkül, kell alkalmazni. (IV. 1310. == C. 5074/929.). Az 1928. évi március hó 1-én kelt legfelsőbb elhatáro?ás ni. 4. pontjában említett elítélés — a kegyelmi elhatározás végrehajtása tárgyában kiadott 12244/1928. I. M. sz. rendelet 7. §-ának első és 9. §-ának utolsó bekezdése értelmében — nemcsak akkor akadálya a kegyelemben való részesülésnek, ha az ítélet a kegyelmi elhatározás kelte előtt jogerőre emelkedett, hanem akkor is, ha a jogerő ezen időpont után következett be, feltéve természetesen, hogy a cselekmény az elhatározás kelte előtt, s ha az vétség: az elhatározás kelte előtt 3 éven belül követtetett el. (C. 6375/928.). A legfelsőbb kegyelmi elhatározás alapján megbízott bíróság, amidőn szabadságvesztésbüntetés helyett pénzbüntetést állapít meg, a pénzbüntetés megállapításánál nincs kötve a pénzbüntetés legkisebb, vagy legmagasabb összegét' meghatározó, valamint a pénzbüntetések átváltoztatására vonatkozó jogszabályokhoz. A bíróságnak pénzbüntetést megállapító rendelkezése (nem kell perrendszerű végzésbe foglalni), mmt a legfelsőbb kegyelmi elhatározás kiegészítő része végleges, a Bp.-ban szabályozott bűnvádi eljárás útjára nem tartozik, ezzel szemben tehát semmiféle jogorvoslatnak helye nincs s azt maga az eljárt bíróság sem heVesbbítés, sem egyéb címen meg nem változtathatja. (C. 4753/933.). 107. §. A törvény az elévülést nem a cselekmény által okozott jogsértő állapot megszűnésétől, hanem a cselekmény véghezvitelétől rendeli számítani. A családi állás elleni bűntettnél (Btk. 254. §.) az elévülés kezdetét attól az időponttól kell számítani, amidőn a gyermeket pl. járt helyre kitették. (VI- 289. = C. 5457/931.) Ahol a hamis közokirat készítése, vagy a valódi közokirat tartalmának megváltoztatása már magában, minden további cselekvőség nélkül alkalmas valamely jogsérelmet előidézni, ott ez a bűncselekmény már a hamis közokirat elkészítésével,