Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

17 szándékainak megfelelő korlátok közé szorította és a szándéka még eshetőleg se terjedt ki a szándékától eltérő, vagy azt meg­haladó tevékenységre. (C. 3851/932.) A Btk. 69. és 96. §-ainak egybevetett értelme szerint nem a felbujtott egyének száma, hanem a véghezvitt bűncselekmény egysége vagy többsége az irányadó. (C. 215/932.) Aki a bűncselekmény elkövetésére magát már elhatározta, bizonyos körülmények között ebben az elhatározásban megtar­tani, megerősíteni lehet, sőt olykor kell is, amely esetben aztán az, aki ezt tudva és akarva teszi, mint bünsegédi bűnrészes fe­lel, mivel ő a szellemi behatás által szándékosan előmozdította a bűncselekmény elkövetését. Ámde ez csak az esetben történ­het, ha bizonyos az, hogy a bünsegédi bűnrészes szellemi tevé­kenysége a tettes elhatározásának fokozását, megerősítését valóban előidézte. (V. 317. = C. 2194/930., — C. 4001/931., — VII. 453. = C. 618/933.) Bünsegédi bünrészesség: a bűncselekmény elkövetését őrtállással és bátorítólag ható megjelenéssel előmozdítani és könnyíteni is. (V. 1241. = C. 4584/931.) Akarategységben van az a bántalmazásben résztvevőkkel, ki ütőeszközzel felszerelten a többiek szemeláttára, tehát az ő tudtukkal jelen van az alatt, amíg azok a sértettet bántalmaz­zák; nyilvánvaló, hogy ezek bátorságát puszta jelenléte által is már fokozza, tehát azok cselekményét ez által előmozdítja. Az azok tevékenységéből eredő jogsértő eredményért tehát mint bűnsegéd az illető is büntetőjogi felelősséggel tartozik. (C. 6703/930.) 70. §. A társtettességhez, a Btk. 70. §. szerint, az szükséges, hogy a bűncselekményt a vádlottak együtt vagy közösen köves­sék el; ami viszont azt foglalja magában, hogy a társtettesek mindegyikének a bűncselekmény valamely tényálladéki elemét kell megvalósítania, elkövetési eselekményt kell véghez vinnie. (V. 214. = C. 7509/930.) 73. §. A felbujtó csak abban az esetben nem felelős a tettes esetleges túllépéséért, ha ő a reábiráskor, a tettes tevékeny­ségét, a szándékának megfelelő korlátok közé szorította és a szándéka még eshetőleg sem terjedt ki a szándékától eltérő, vagy azt meghaladó tevékenységre. (C. 3851/932.) 74. §. Az üzletszerűséget, mint személyes körülményt, minden részesre külön kell értékelni. (C. 3999/932.) 2

Next

/
Thumbnails
Contents