Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

75. §. A gondatlanságból elkövetett cselekménynél mindenki önállóan felelős azért a mulasztásért, amely a bekövetkezett eredmény egyik előidéző oka gyanánt jelentkezik. (C. 268/932., — 269/932.) A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 76. §. Ai degeneráltság és az elmének rendellenessége a „megfontolás" lehetőségét nem zárja ki. Az ilyen nem elmebeteg egyénnek az elhatározása szintén a külső és belső benyomások hatása alatt, tehát a cselekvésre indító és ettől visszatartó okok számbavételével, vagyis mérlegelés eredményeként jön létre. Ez a mérlegelés a rendellenes elméjünél épúgy, mint a teljeven épelméjű egyénnél történhet rögtönösen, de történhet meggondolással, higgadtsággal is. A különbség csak az, hogy a degenerált egyéneknél a visszatartó okok kevésbbé hatnak és így ők a cselekvésre könnyebben határozzák el magukat, ami azonban csak a büntetés kiszabásánál jöhet figyelembe. (V.1 817 = C. 946/931., — C. 5942/931.) Az ittasság beszámítást kizáró okot akkor képez, ha az az öntudatlanságig fokozódik. (C. 3511/932.) A neuraszténiának az öntudatra gyakorolt kóros hatása — orvosi megállapítás szerint — abban nyilvánul, hogy a neuraszténiás beteg — bizonyos körülmények között — elhomályosult elmével, zavartan cselekszik, néha olyannyira, hogy ez az elmeállapot már az öntudatlanság határát közelíti meg. A neuraszténiás beteg akarati elhatározása tehát rendszerint szabadon érvényesül. (C. 5684/933.) A „csaknem teljesen beszámíthatatlan" állapotban lévő vádlott a Btk. 76. §-a alapján nem tarthat számot a felmentésre. (C. 3236/933.) 77. §. Párviadalnál a társadalmi kényszerhelyzet nem meríti ki a Btk. 77. §-ában említett beszámíthatóságot kizáró ok fogalmát. (C. 1642/932.) 79. §. A Btk. 79. §-a szerint nemcsak a már megkezdett (intézett, hanem a „fenyegető" támadás ellen is van helye jogos védelemnek. Ámde a támadásnak mindenkép közvetlennek, vagyis olyannak kell lenni, ami nem a jövőben, hanem már most fenyeget. (VI. 233. = C. 5640/931.) A közvetlen támadásnál a nyugodt megfontolásra, a körülmények alapos és számító mérlegelésére és áttekintésére