Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

143 védőt, a semmisségi panasz használatának joga meg nem illeti. (V. 1244 = C. 3487/931., — VI. 212 = C. 4049/931., — C. 5307/932., — VI- 527 = C. 416/932., — VII. 29 = C. 4602/932., — VII. 52 = C. 5641/933., — BHT. 840.) Viszont, ha a védő a fellebbviteli tárgyaláson jelen van és a kihirdetett dtéletben megnyugszik, úgy a vádlott az Ítéletnek részére történt kikézbesítése után, a semisségi panasz bejelentésével már elkésett. (431. §.) (VI. 236. = C. 5842/931.) A fellebbviteli főtárgyalás befejezése után védő semmisségi panasz használata iránt való jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a kir. Ítélőtábla Ítéletének a ikir. törvényszék által vádlott előtt történt 'kihirdetésekor vádlottal együt jelen volt, miből következőleg, a fellebbviteli főtárgyaláson jelen nem volt védőnek külön önálló semmisségi panasz használata iránt való joga már elenyészett; a //. Bn. 29. §-a értelmében pedig csatlakozással is csak az élhet, aki annak idején semmisségi panaszt bejelenthetett volna. (C. 6183/932 ) Aíbban az esetben, ha a védő a fellebbviteli főtárgyaláson az előzőleg bejelentett semmisségi panaszát visszavonja, ahhoz azonban a jelenlévő vádlott nem járult hozzá, a viszszavonás perjogi jelentőséggel nem bír. (VI. 266. = C. 3846/ 931.) 426. §. Az olyan bűncselekmény miatt, amely a kir. Ítélőtábla minősítése szerint a kir- járásbíróság hatáskörébe van utalva, s e minősítés tekintetében a vád és az Ítélet megegyezése a fellebbviteli perszakban létrejött, — a kir. Kúriához semmisségi panasznak helye nincs. (C. 808/931.) Semmisségi fanasz a bíróság ítélete ellen. 428. §. Az egyik vádlott (védője) vádlottársa terhére a Bp. 383. §. I- és m. pontjai értelmében nem élhet semmisségi panaszszal. (C. 3497/831.) íratellenesség miatt semmisségi panasznak helye nincs. (C. 4832/931.) A nem vagyoni kár, — az erkölcsi kár, mint magánjogi igény megítélése semmisségi okot nem képez, így emiatt semmiségi panasz nem használható. (C. 6292/931.) Az állandó joggyakorlat szerint a gondatlanság által elkövetett bűncselekményeknél a bíróság a vádlottnak a vádbeli esetnél tanúsított magaviseletét a maga egészében vizsgálja meg s a bűnösség megállapítása esetében, — amennyiben a vádló által a gondatlanság alapjául felhozott valamely rész-