Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)
101 sértettek, van jelentősége. (C. jh. 8541/930., — BHT. 814. 905.). Csendőrtiszt vagy csendőraltiszt, avagy közcsendőr sérelmére elkövetett rágalmazás esetében — nem a Bv. 8. §. rendelkezése szeriint, hanem a Bv. 9. §.6 pontja alapján — a sértett felettes hatósága lehet a csendőrkerület parancsnoka, de lehet a legfelső fokon a belügyminiszter is. A csendőrséghez beosztott honvédtiszt esetében a felhatalmazás megadására úgy a honvédség főparancsnoka, mint legfelső fokon a honvédelmi miniszter egyaránt illetékes. (VI. 714 = C. 1041/932.). A felhatalmazás megadásának határideje — eltérőleg a magánindítvány előterjesztésétől (3 hónap) — 3 év. (C. 1234/ 934., — BHT. 674.). 9. §. A csupán felhatalmazás alapján üldözendő rágalmazás és becsületsértés között a különbség nem azon fordul meg, vájjon az a tény, melyet hivatás gyakorlására vonatkozólag állítottak vagy híreszteltek, olyan-e, amely valóság esetében bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindításának oka lehet (hiszen ez a Bv. 9. §-ának világos rendelkezése szerint szükséges kelléke annak is, hogy a becsületsértés csupán felhatalmazás alapján legyen üldözhető), hanem egyedül azon, hogy az ilyen tényt „más előtt állították-e", mert ez a rágalmazásnak tényálladéki eleme, ellenben a becsületsértésnek nem. (C. 5045/931.) A felhatalmazásra üldözendő rágalmazás elbírálása a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik. Annak eldöntése, hogy a vád tárgyává tett tényállítás a sértett közhivatalnok hivatásának gyakorlására vonatkozik-e, a szabad bírói mérlegelés körébe tartozik. Ilyen esetben tehát nyilvánvaló törvénysértésről nem lehet szó, s így a döntés jogegységi perorvoslattal nem támadható meg, mert vitatható, hogy melyik álláspont a helyes. (C. jh. 2099/930.). A felhatalmazás hiánya mindaddig, míg az alapperben jogerős ítélet nem hozatott, pótolható. Azonban az esetben, ha a sértett képviseli a vádat, a hiányzó felhatalmazás beszerzése iránt a bíróság hivatalból nem intézkedhetik, az aratoknak a kir ügyészséghez való áttételét nem rendelheti el, hanem felmentő ítéletet kell hozni. (VIII. 256 = C. 5955/933., — BHT. 816.). A kir. közjegyzőt a hagyatéki ügyek intézésében a bírói kiküldött jogállása illeti (1927:IV. t. c. 17. §.). E bírói kiküldötti minőségben ért sérelme esetében a felhatalmazás megadására (Bv. 9. §. 4. p.) az igazságügyminiszter jogosult. (VI. 618 = C. 719/932.)