Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

90 — 1913.XXXIV. tc. — A dologház a fogházzal egyenlő súlyú büntetési nemnek tekintendő (az 5. §. és a 10. §. 1. bekezdése értelmében) és ezért abban nem hajtható végre a fogháznál súlyosabb nemű börtön vagy fegyházbüntetés. A börtönre vagy fegyházra elítélt tehát csak e büntetések végrehajtása után szállítható a dologházba (IV. 390/. 1913. évi XXXIV. t-c. a király megsértéséről és a királyság intézményének megtámadásáról kapcsolatban a kormányzó személyének sérthetetlenségéről és büntetőjogi védelméről szóló 1920. évi I. t-c. 14. §-ával. A királysértés megállapítását nem zárja ki az 1921. évi XLVII. t.-c. (IV. Károly Ö Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszűnéséről akkor, ha a vád tárgyává tett kijelentés a trónjától megfosztott király ellen, avagy a meghalt királyok emléke ellen, az ő törvényes uralkodásuk idejére és tényeire vonatkozik (IV. 333.. C. 3486/924., BHT. 799.). Kormányzósértés elkövetéséhez különös sértési cél vagy szándék nem szükséges. Elegendő a sértést tartalmazó kifejezésnek tudatos használata, vagy ilyen sértő cselekménynek tudatos elkövetése és ezzel az államfő iránt tartozó köteles tiszteletnek tudatos megsértése (I. 957., C. 1239'925.;. A másnak megszégyenítésére, lealacsonyítására használt kifejezés esetében, ha az a kormányzóra nézve is sértést tartalmaz, a tettes bűnössége a becsületsértéssel halmazatban, a kormányzósértés miatt is — amelynek a sértési szán. dék nem alkateleme — meg kell állapítani \C. 8116/925.). 3. §. A törvény a királyság intézményével kapcsolatosan a tárgyilagos ismertetés és bírálat szabadságát nem korlá-