Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— 1914.XIV. t.-c. (St.) — 91 tozza. A történelmi és államjogi ismertetés ugyanis még nem támadás. Nincs az az éle, az a közvetlensége, a; a célzatossága, amely az intézményt sértem, lekisebbíteni, gyalázni, gyűlöletessé tenni, lejáratni akaró támadás természetéhez hozzátartozik. A régi és új köztársaságoknak dicsérete csak arra a feltevésre nyújt alapot, hogy az illető a királyság intézményének nem barátja. Ez azonban a tettleges, a kifejezett, nyilt és egyenes támadás jogi fogalmának megállapítására nem elég (C. 6666/923.). A »lázítás« és »megtámadja<:< kitételek azonos értelműek és jelentőségűek a Btk. 172. §. 2. bekezdése szerinti izgatással. Mind a két kifejezés oly tevékenységet jelent, mely alkalmas legyen arra, hogy az olvasóban, vagy a hallgatóságban a királyság intézménye ellen ellenszenvet, gyűlöletet keltsen, — a megtámadás kisebb, a lázítás pedig nagyobb, fokozottabb mértékben, —• min a kettő politikai célzattal (I. 1032.). A köztársaság létesítésére irányuló politikai mozgalmat az IQI3:XXXIV. t.-c. 3. §-a által tiltott politikai tevékenységnek kell minősíteni (IV. 556A 1914. évi XIV. t-c. a sajtótörvényről. (Sf.) Bevezető rendelkezések. 1. §. A sajtótörvény intézkedései egy idegen állam sajtójára és annak munkásaira nem vonatkoznak (I. 248., BHT. 800.). 3. §. Valamely lapnak kiegészítő és azzal tartalmilag is egységes részének csakis az olyan nyomtatványt lehet tekinteni,