Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

68 — J878.-V. t.-c. (Btk.) — 386. §. A Btk. 386. §-ába ütköző csalás tényálladéki elemei közé nem tartozik az, hogy a sértett követelésének már peresítve kell lennie, hanem elég, ha megállapítható, hogy a vádlott abban a tudatban van, hogy az ellene már fennálló valódi követelés erejéig a perlés és végrehajtás bekövetkezhetik és ha ennek dacára, a hitelezőt károsító szándékkal, a kárt okozó vagyonátruházást elköveti (III. 324., C. 2856/ 929., 5805/929., BHT. 421.). A Btk. 386. §. csak egyes, közelebbről megjelölt hitelezőket véd, nem azok összességét. Az ily egyes hitelezőknek a vagyon elvonásával való kijátszása, a fedezetből való rosszhiszemű kirekesztése, tehát a károsítási célzat kétségtelen, ha a fedezet egy másik szándékosan kedvezményezett hitelezőnek jut. E bűncselekménynek egyébként nem kelléke, hogy a vádlottnak eljárása reá nézve vagyoni hasznot jelentsen (I. 511.). Okfrathamisitás. 391. §. A vasúti fuvarlevélmásodlat: közokirat (III. 727., BHT. 423.). A postai átadóvevénynek az a része, amelyen a személyazonosságot és a névaláírás valódiságát a községi elöljáróság feje: a községi bíró tartozik igazolni és a községi pecséttel ellátni, közokirat (C. 154/929.). A hamisított közokiratoknak egy időben való csoportos használata anyagi halmazatot képez (BHT. 318.) és a minősítés szempontjából közömbös, hogy a vádlott a hamisított közokiratokat ugyanazon sértettel szemben használta fel (I. 1068.). Az alkalmazásra, eltartásra, vagy segély kérésre más által jelhasznált hamis közokirat készítője közokirathamisítást követ el és őt a Kbtk. 71. "§'-ban biztosított enyhébb' mértékű bűntetőjogi felelősség nem illeti meg, az csak az