Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— 1878.-V. t.-c. (Btk.) — alkalmazást stb. keresőknek kíván kedvezményt nyújtani (I. 1851., C. 1583/929.). Igaz ugyan, hogy a Kbtk. 71. §-ban említett y>képésítvényi bizonyítvány«-dk — közelebbről iskolai bizonyítványok is — lehetnek közokiratok; azonban az állandó bírói gyakorlat ezeknek forgalmi körébe csak a legcsekélyebb jelentőségű bizonyítványokat vonja és nem azokat, amelyek törvényes rendelkezések értelmében bizonyos hivatali állások elnyerésére képesítenek (III. 1504., C. 4825/925.). A magasabb képzettséget igazoló iskolai bizonyítvány meghamisítása az államnak oly nagy közjogi sérelmével jár, hogy az nem vonható a Kbtk. 71. §-ban meghatározott kisebb jelentőségű s csupán a közbiztonság érdekeit érintő kihágás fogalmi körébe (C. 4047/929.). A Btk. 391. §-a szerint kell minősíteni a vádlott cselekményét abban az esetben is, ha a hamis okirattal nem közvetlen célja az alkalmazás, eltartás vagy segélykérés és ha a hamisításból még másra jogsérelem is származott (IV. 108.) vagy annak lehetősége is fennforgott (III. 1504.). 392. §. A Btk. 392. §-ban meghatározott bűntett valósul meg :nemcsak akkor, amidőn közvetlenül magából a hamis közokiratból fakad a vádlott által célba vett vagyoni haszon, hanem akkor is, amikor a vádlott ezt az eredményt más úton-módon igyekszik megvalósítani s az e célból hamisított közokirat csupán eszközül szolgál a más úton-módon várt eredmény bekövetkezése előmozdításának, megkönnyítésének vagy biztosításának (III. 596., 726.). A Btk. 392. §. szerint minősül a közokirathamisítás, ha ezzel a jogtalan vagyoni haszonszerzés célzata — közvetlenül vagy közvetett móáon — összefüggésbe hozható. Ennek azonban — minden körülmények között — szervesen egymásba kapcsolódónak, egyidejűnekés ily értelemben megszakítás nélkülinek, vagyis olyannak kell lennie, amelynél a vagyoni haszon a közokirathamisításhoz, a történés köz-