Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

62 — 1878.-V. t.-c. (Btk.) — vagy egyéb kötelezettségeiért — ha ezt elvállalta — egyenes adósként tartozik felelősséggel (C. 1432/929.). Üzleti alkalmaztatás folytán adott készpénzóvadékot az átvevő üzletében saját felelősségére felhasználhatja, ha az óvadék összeg kezelésére nézve kifejezetten rendelkezés nem történt, (I. 1746., IV. 72.) és amikor a megfelelő tényekből következtetés vonható, hogy a sértett tudatában volt annak, hogy az átvevő a pénzt saját céljaira fogja felhasz nálni; — az óvadék ebben az esetben kölcsönné alakul át (C. 7551/928.). Viszont az óvadékvevő — büntetőjogi felelősséggel — nem forgathatja és nem használhatja fel a nála fenti címen letétbe helyezett összeget, ha annak célja kifejezetten meg van említve, hogy pl. »az az összeg a napi bevételek fedezésére szolgák (C. 242/930.). Egyébként ebben az esetben is alkalmazni kell azt a jogelvet, hogy a helyettesíthető dolog eltulajdonítása bűncselekményt csak akkor képez, ha a dolog birlalójánál a teljes megtérítési akarat már akkor meg volt, amikor ő neki átadott ilyen dolgot, — megbízatása ellenére —• más célra felhasználta és emellett megvan a képessége is, hogy kötelezettségének mindenkor és azonnal, mihelyt kívánják, megfelel (I. 469., 1705., 1966., IV. 371., BHT. 859.}. 359. §. Bírói zár alá vett dolognak az árverés alól való elvonása, akkor is sérti a Btk. 359. §-a által védett jogi érdeket, ha a végrehajtást szenvedőnek van lefoglalható más vagyona is (I. 999.). A bírói vagy más hatósági zár alá vétel megszünteti a tulajdonosnak a zár alá vett dologra vonatkozó szabad rendelkezését. A tulajdonos, ha a zár alá vett dologra, a Btk. 355. §-ban meghatározott bármey cslelekményt elköveti, azzal nemcsak a károsult sértettnek az anyagi érdekeit, hanem az államnak, az általa foganatosított bírói intézkedés épségben maradásához fűződő érdekét is, sértette (C. 1936/ 928.). A bírósági végrehajtó, mint a végrehajtató hitelező ér-