Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

/878.1/. t.-c. (Btk.) 57 Bn. 49. §. 2. bekezdés. A lopásnál az üzletszerűség forog fenn, amikor a tettesnél megvan a tervszerű ismétlési szándék, s ha ő emellett a cselekményéből származó vagyoni hasznot a meg nem lévő keresete helyett, vagy pedig a nem elegendő keresete pótlásául, tehát egyedüli, vagy egyik keresetforrásául akarja felhasználni (I. 1031.. IV. 69.;. 343. §. A szolgálati viszony fennforgását kizárja az ideiglenes ség, tehát az alkalmi foglalkoztatás, amelyből az illető fel mondás nélkül bármikor elbocsájtható. A Btk. 343. §-a »szolgálatában < állással egyértéküvé helyezi a »fizetésében« állást s így e fogalom alatt nem egy alkalmi foglalkoztatás esetenkénti díjazását, hanem viszszatérő jellegű javadalmazással, tehát »fizetéssel« — és nem tiszteletdíjjal járó tartós alkalmazást kell érteni (III. 965., BHT. 41 T.). A rablás és a zsarolás. 344. §. Az idegen ingó dolog elvétele céljából a személy ellen alkalmazott fenyegetés vagy erőszak elkövetésével a tettes a szándékolt rablás bűntettét megkezdette (Btk. 65. §.y,még ha az idegen ingó dologhoz nem is nyúlt, vagy nem is nyúlhatott (I. 1774.). A rablásnál társtettesek mindazok, akik a bűntett tényálladéki elemeinek egyikét, vagy másikát, vagy mind a kettőjét: a személy ellen alkalmazott fenyegetést, az erő szakot és az idegen ingó dolog elvételét megvalósítják. Viszont a tettestársi tevékenység körébe tartozik a fenyegetést és az erőszakot a tettesek nagy számával, felfegyverkezettséggel, a lövöldözések között való felvonulásnak megváló-