Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

58 1S78.-V. t.-c. (Btk.) — sító együttes megjelenés; a fosztogatókkal egy akarategységben lévőknek tekintendők, akik a rablási cél tudatában jelen voltak, habár nem is volt felderíthető,hogy az ingóságokat kik vitték el (I. 725.). 345. §. Rablásnak tekintendő lopásnál, a tettenérés jogi ismérvét nem zárja ki az a körülmény, hogy a tolvajt nem a tett elkövetési helyén érték (I. 1657.). 350. §. A zsarolásnál a fenyegetésnek olyannak kell lennie, hogy az a sértett ellenállását legyőzze és a vádlott részé ről szándékolt eredményt létrehozza (I. 653., 1658., IV. 237.), tehát a fenyegetésnek kényszerítő hatása a megfenve-e tettre nézve objektíve megállapítható legyen (IV. 236., C. 2424/928.). A zsaroláshoz szükséges mértékű eröszakot megvalósítja az ingók visszatartásában megnyilvánult kényszerítés, még abban az esetben is, ha az jogos magánjogi igény ér vényesítése céljából történt (III. 664.). A jogtalanság tudata nélkül, a szándkéos bűncselekményt (Btk. 75. §.) képező zsarolás vétsége nem állapítható meg (I. 466., BHT. 500.). A proletárdiktatúra idején az u. n. tanácsköztársaság nevében eljáró egyéneknek a tanácskormány, vagy szervei, vagy közegei által kiadott rendelkezésekre való utalással tortént parancsoló, köivetetó fellépése, amennyiben a fellépés a Btk. 350. §-a által védett jogok sérelmével járna és az eljáró egyén szándéka a zsarolási célzatot is átfoglalja, a lettes külön erőszakos fenyegetése nélkül is kimerítheti a litk. 350. §-ha ütköző zsarolás tényálladékához tartozó erőszak vagy fenyegetés fogalmát (Kir. Kúriának 6. számú döntvénye, a BHT. 625. száma alatt.). Büntetendő cselekményt senkinek parancsára sem le