Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

56 IS7S:V. L-c. (Btk.) — rendöli törvény) 93. és 97. §-okban meghatározott értekig bemászás útján, elkövetett lopása, a hivatkozott törvény 93. §. a) pontja alá eső mező rendőri kihágást képez SC. jh. 7202 024.. BHT. I;Q.\ A betörés fogalmát kimeríti a kocsihoz szögezett ponj vának felvágása, tehát az akadálynak erőműviúton való leküzdése (III. 492.). Bemászás alatt a törvény olyan tevékenységet ért. amely az ellopni szándékolt tárgyhoz való hozzáférhet és t és .1 idegen ingó dolog birtokbavételét, csak gátló akadályok le gyözése által, tehát jelentékenyebb erőkifejtéssel és nem .1 rendes helyzetváltoztató mozdulattal teszi lehetővé (III. 148. . A zárt bőröndben, a kulcsok átadása nélkül, megőrzés végett átvett ingóságoknak, az átvevő által a bőrönd feltörésévé/ történt jogtalan eltulajdonítása, nem sikkasztás, hanem lopás (IV. 107.. BHT. 398.). A hordó fadugójdnak ki feszítése a Btk. 330. 3. pontjában jelzett feltörés fogalma alá esik. Közömbös az (BHT, 59.), hogy a tolvaj a tartályt va zárt vagy a megőrzésre szolgáló egyéb készüléket' a helyszínén töri-e fel. \ag\ azt elviszi és másutt teszi meg VC. 2427 927.\ A fel törő éppen olyan tettes, mint az ingónak vele együtt és közösen működő elvevője. A feltörés, mint a birtokbavételt közvetítő cselekvés, az elvételnek lényeges része (C. 4016,920.^. 4. pont. Lopott a kulcs, ha a sertett azt elrejtette,, ahonnan a tettes a lopás elkövetése céljából - vette elő C. 6740/928.\ 7. pont. A szolgálati viszony megállapítása elsősorban ténykérdés Ki. 254.". 9. pont. Postán alkalmazott lopást követ el. ha nem a kezelésére bízott (ez esetben Btk. 462. §. 1. ott) —, hanem hivatali állásának felhasználásával kezeihez jutott postaküldeményből, az abban lévő értéktárgyat, a feladó ;tehát ez és nem a postakincstár a sértett' birtokából, annak beleegyezése nélkül és jogtalanul, eltulajdonítási célzattal, elveszi (III. 1311.).