Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)
46 — 1878.-V. t.-c. (Btk.) — A Btk. 288. §-a a sértett életét oly cselekvőséggel szerűiben, amely egyébként, mint tervezgetés és előkészület büntethető nem volna, amely azonban azon körülmény folytán, hogy a véghezvitelre két vagy több egyén szövetséget kötött, különös veszélyt rejt magában, fokozottabb védelemben kívánja részesíteni (C. 6805/929.). Gyilkosságra irányzott szövetségnél, az önkéntes elállás, a vádlott büntetőjogi felelősségét kizárja akkor, ha a szövetkezés alkalmával magára vállalt tevékenységét nem fejezte be (I. 1773.)Gondatlan emberölés. 290. §. A büntetendő gondatlanság megállapításának elengedhetetlen feltétele annak kimutatása, hogy a gondatlanul cselekvő vagy mulasztó a gondatlanság jogsértő eredményéről képzettel bírt, vagy bírhatott volna, az eredményt tehát vagy előre látta, vagy meg volt nála az előrelátás lehetősége ,(111. 1332., IV. 557.). A vádlott büntetőjogi felelősséggel járó gondatlanságának megállapításán mit sem változtat az, hogy a sértett gondatlansága is hozzájárult az eredmény létrehozásához (I. 723., II. 1893., III. 456., C. 2552/929., BHT. 392.); sőt még az sem zárja ki a vádlott felelősségét, ha a sértett gondatlansága nélkül a jogsértő eredmény egyáltalán nem is állott volna elő (II. 1893., C. 5073/938., BHT. 787.), illetve a halálos eredmény a vádlott és a sértett ténykedésének összhatásaként jött létre (III. 1307.). Abban az esetben, ha a sértettnek halálát idéző fertőzés a vádlott mulasztására visszavezethető, úgy bűnösségének megállapítása szempontjából közömbös az, hogy a fertőzés fokozására, illetve bekövetkezésére a sértett hajlamosított egyéni egészségi állapota is közreműködött (I. 799->Az orvos által —. kórház mellőzésével — végrehajtott műtét esetében, a gondatlanság fennforgását kizárja, ha az adott helyzetben — az orvosi hivatás szabályai szerint —•