Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

38 — 1878.V. t.-c. (Btk.) — csőt és a szemérmet — a közfelfogás szerint — durván sérti (I. 1743., C. 6387/924., 1132/929., BHT. 610. és 855.). Valamely írói műnek bármily erkölcsös végső iránya (tendenciája) sem menti a műben előforduló olyan leírásokat, amelyek a szemérmet és az erkölcsiséget sértik, vagy alkalmasak a kéjvágy felidézésére (I. 841 .)• Bn. 43. §. A kerítésnél a megszerzés fogalmát nemcsak a szoros értelemben vett reábírás, hanem más megfelelő magatartás is kimeríti (C. 5180/928., BHT. 647.). Kerítésre való felbujtás forog fenn, ha a vádlott arra bírja reá vádlottársát, hogy az a sértettet nemi használatra, más számára szerezze meg, — mindegy lévén, hogy az a »más« a felbujtó, vagy egy harmadik személy (I. 919.). A nőkkel és gyermekekkel űzött kereskedés elnyomása végett Genfben létrejött nemzetközi egyezmény becikkelyezése tárgyában kelt 1925. évi XIX. t-c. 2. §-ának harmadik bekezdése, a Bn. 43., 44. és 46. §-ának eseteiben a 20 éves korhatárt 21 évre emelte fel (C. 8196/928.). Bn. 44. §. A Bn. 44. §-ban meghatározott kerítés vétsége szempontjából a sértett nő lelki és testi érintetlensége nem kívántatik meg; »tisztességesnek« azonban nem lehet az olyan nőt tekinteni, aki testét pénzért többeknek áruba bocsátotta (III. 528.). Bn. 45. §. 4. pont. Az üzletszerűség fogalmát nem a haszon jelentékeny volta és a megélhetés biztosítása, hanem az állandó akarat-kerítő cselekményeknek abból a célból való gyakori elkövetése meríti ki, hogy ez a tettesnek kereset-