Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— 1878:V. t.-c. (Btk.) — 25 •volt, sőt még azt sem, hogy az gondatlan volt (I. 2053.). Viszont nem zárja ki a hamis vád lehetőségét a magánIndítványozási jog elévülése s általában az elévülés, valamiint a bűnvádi eljárás megindíthatását kizáró egyéb ok (IV. 32.). A Bp. 89. §-a szerint a nem magánindítványra üldözendő cselekmény miatt a feljelentés a rendőri közegek előtt is joghatállyal megtehető. így bár a detektív nem hatóság, hanem annak csupán közege, a vádbeli bűncselekménynek jogi értékelése szempontjából azonban ez a körülmény közömbös (C. 128/926.). Hasonlóképen a csendőrőrsnél tett feljelentést is hatóság előtti vádolásnak kell tekinteni s így ez a körülmény a hamis vád megállapításának alapjául szolgálhat (III. 249.). 229. §. A Btk. 229. §-ban érintett »büntető eljárás« alatt nemcsak a bíróságok előtti eljárást kell érteni, hanem a nyomozó hatóságoknak a gyanúsított ellen irányított eljárását is (C. 2519/928.). A hamisan vádolt indítványa alapján van helye a bűnvádi eljárásnak, ha a fegyelmi hatóságnál előterjesztett hamis vád folytán, bár az hivatalból üldözendő bűncselekményre vonatkozott is (Bp. 87. §.), csupán a fegyelmi hatóságnál indult meg az eljárás (III. 966.). A szemérem elleni büntettek és vétségek. 232. §. Az ugyanegy alkalommal, erőszakkal végrehajtott, 'megismételt nemi közösülés, folytatólagosan elkövetett egyrendbeli bűncselekménynek minősítendő. Az a körülmény, hogy a tettes az általa befejezett első 3*