Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

1878.V. t.-c. (Btk.) 29 felelően is él, >úri osztály« gyűjtőnév alatt lehet összefoglalni (C. 2641 924.). A papság, az élethivatás azonossága által egybefoglalt olyan társadalmi réteg, amely a maga összességében a társadalomnak az osztálvfogalma alá eső egvik részét képezi (Hl. 1337). Az izraelita hitfelekezet ellen való izgatás csak annak terhére állapítható meg, aki a zsidóság, mint személyö-zszesség ellen, egész általánosságban (izgat (I. 1813.). A társadalom több osztálya ellen való gyűlöletre izgatás, amennyiben az egy és ugyanazon cikk keretében történik, úgy csak egy jogi értéket, a társadalmi békét veszélyezteti, tehát a vádlott nem két, hanem csak egy izgatást követ el (I. 248.). A bűncselekmény elkövetésének eszközéül alkalmazott torzító gúny, a köztapasztalat szerint a gyűlöletkeltés egyik leghathatósabb eszköze (C. 1647 924.). A Btk. 172. §. 2. bek. szerinti izgatás és az 1921 : III. t.-c. 5. §. 1. bekezdésében meghatározott vétség tényálladékának egy cselekménybe való egybeolvadását — az elkövetési cselekménynek, a sértett jogi értéknek, valamint a törvényi tényálladék terjedelmének különbözősége — kizárja I. 839.\ 173. §. Az alkotmány egyes intézményének, mint ilyennek létjoga ellen irányuló lázítás állapítja meg a Btk. 173. §.ának tényálladékát. Ellenben az intézmény kezelésének megtámadása nem jelenti magának az intézménynek megtámadását (C. 7220/924., BHT. 340. . 174. §. Bűntevő feldícsérése által elkövetett vétségnek nem kelléke, hogy a feldicsért, vagy kitüntetett egyén a kérdéses bűncselekmény miatt már el legyen ítélve. Elítélés előtt