Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

2o — I878.V. t.-c. (Btk.) — hajtásban önálló, továbbá, ha a terjesztő vagy kiállító A sajtótermék jogellenes tartalmát ismerte és végül, ha azt eszköz gyanánt célzatosan arra használta fel, hogy a részéről is tervbevett bűncselekmény elkövettessék fkir. Kúriának 25. számú döntvénye.). 172. §. Az izgatás megállapíthatása szempontjából a nyilvános ság mellett még csak az a fontos, hogy a gyülekezeten elhangzott szavak az osztálygyűlölet felkeltésére, illetve annak fokozására általában alkalmasok legyenek, s a vádlott tuda tában legyen annak is, hogy az általa használt kifejezések ilyen érzelmi hatás kiváltására alkalmasak. Erre irányuló célzat e bűncselekményeknek nem eleme I. 132., 1033., IV. 256., BHT. 529.). A törvény tehát az izgatás eredményének, vagyis a gyű lölet érzelmének bekövetkezését tényálladéki elemként nem írja elő (I. 2052.). Az alkalmasság kérdése mellett azután teljesen közömbös, hogy mi volt a vádlott tulajdonképpeni szándéka és hogy tudományos alapja vagy színezete volt-e előadásának (I- JO330Közömbös az is, hogy a vádlott állításai valók-e vagy sem, mert a valóság kérdése nem alkotó eleme a bűncselekménynek; a törvényes rendelkezésnek egyedüli feladata ugyanis az, hogy az állami és a közrendet minden ráz kódtatástól megóvja (C. 7301/926.). Az osztály fogalma a törvényben meghatározva nincsen; azt a társadalom egyes rétegeinek tagozódása, a különböző foglalkozási ágak, az iskolázottság, a műveltség és a hivatali, vagy társadalmi életben elfoglalt állás figyelembevételévé! kell megállapítani. Azt a társadalmi osztályt, melyet magasabb iskolai kép zettsége, műveltsége, a hivatali, vagy a társadalomban el foglalt helyzete, értelmisége nem tisztán fizikai, s az ezzel járó kisebb, hanem magasabb szellemi munka elvégzésére és irányítására is képessé teszi és amely ezen hivatásának meg