Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

- J878.-V. t.-c. (Btk.) 27 don, egyenes felhívást intézett, az kizárólag .ezzel a cselekményével nem követte el a Btk. 153. §-sal kapcsolatban, a Btk. 158. §-nak első bekezdésébe ütköző és a Btk. 155. §-a szerint minősülő lázadás büntettet (A kir. Kúriának 9, számú döntvénye, — a BHT. 599. száma alatt.). Az alkotmány, a törvény, a hatóságok, vagy a hatósági közegek elleni izgatás. 171. §• A törvény nem állapítja ugyan meg, hogy a >gyülekezet« alatt legalább hány ember jelenlétét érti, — de abból, hogy nem éri be a »többek el<5tt« kifejezéssel, hanem a gyülekezet kifejezést használja, nyilvánvaló, hogy az izgató kijelentéseket csak az esetben kívánja büntetni, ha ezek — éppen a jelenlevő személyek nagyobb számára tekintettel --a közbéke megzavarása szempontjából veszélyesekké válhatnak (C. 118/925., BHT. 337. és 602.). A gyülekezet és a nyilvánosság fogalmához nem szükséges, hogy a jelenlévő egyének egy előre megállapított okból és határozott céllal jöjjenek össze, hanem elég az is, hogy véletlenül verődjenek össze; — az sem alkateleme e fogalmaknak, hogy akarategységben voltak-e vádlottak, vagy sem (I. 1891., C. 118/925.). A sajtótermék felhasználásával elkövetett cselekményeknél a terjesztésnek, közszemlére kitételnek legalább is oly mérvűnek, oly tágkörűnek kell lenni, mint amely a vele egyenértékűvé tett gyülekezetnek és a nyilvánosság fogalmának megfelel (I. 380.). A Btk.. 171. §-ban meghatározott cselekmény miatt a nyomtatvány stb. terjesztője vagy közszemlére kiállítója — a St. 24. §. 3. pontjának esetein kívül — a Btk. 171. §.2. bekezdése alapján köztörvényi úton csak akkor vonható bűnvádi felelősségre, ha ez a terjesztés a St. 1. §-ban előírt terjesztésen túlmenő, időben, elhatározásban és végre-