Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

26 I878.-V. t.-c. (Btk.) — A íőmagánvádlónak az indítvány visszavonására vonatkozóan bíróságon kívül tett nyilatkozatát, még valósága esetében sem lehet az indítvány joghatályos visszavonásának tekinteni (I. 555., BHT. 333.). A magánindítvány joghatályosan tehát csak a jogosultnak írásbeli beadványában, vagy jegyzőkönyvbe történt bemondásával, vagy pedig az ítélőbíróság előtt tett kijelentésével és csak határozottan, feltétel nélkül vonható vissza. Nem joghatályos a visszavonás akkor sem, ha az nem a bíróság előtt folyamatban lévő bűnügyben, hanem egy másik ügyben tétetett (IV. 418., C. jh. 1142/926.). Sértettnek abban a nyilatkozatában, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja, bennfoglaltatik az is, hogy ő a magánvádlói jogáról lemond. Az ilyen nyilatkozat joghatályos lemondást foglal magában még akkor is, ha az abban a perszakban történt, amikor a vádat a kir. ügyész képviselte (III. 625., BHT. 457.). 117. §. A népnek az 1918—1919-iki forradalmi időkben történt összeverődése, csoportulása és erőszakoskodása a kegyelmi elhatározás szempontjából — a tömegmozgalom fogalmát kimeríti (I. 512.). A kegyelmezés a vád érdemében való minden további eljárásnak abszolút akadálya s így a kegyelmi elhatározás esetében a vádlottnak érdemleges okból (Bp. 326. §. 1. p.), azon a címen való felmentésének, hogy ez — a vádlott érdekében —~ a kegyelmi elhatározás alkalmazásánál kedvezőbb, - nincs helye (C. 7216/928.). A lázadás. 153. §. Aki az u. n. tanácsköztársaság idejében a vörös hadseregbe való belépésre, a Btk. 134. §-ban megjelölt mó-