Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

1878:V. t.-c. (Btk.) — 25 intézett jelentése, amelynek alapján az eljárás általában megindul, habár abban a megbüntetés különösebben kérelmezve nincs is (C. 8010 928.). 112. §. A magánindítvány határidejének számításához szükséges tudomásszerzés csak az esetben nem nyitja meg a Btk. 112. §-ban megállapított határidőt, ha az nem terjed ki mindazokra az adatokra, amelyek a feljelentés megtételé hez szükségesek (IV. 206.). A magánindítvány előterjesztése szempontjából (Btk. 3. §.) a három havi határidő azon a napon veszi kezdetét, amelyen az elkövetett bűncselekményről és ennek elköve tőjéről a sértett tudomást szerez, — lejár pedig a harmadik hónap utolsó napján (C. 938'905. . 116. §. A magánindítvány oszthatatlanságát megállapító rendelkezések (Btk. 115. és 116. §-ok) csak abban az esetbea alkalmazhatók, ha a feljelentett egyének ugyanabban a jogi egységet képező cselekményben, mint egymás tettestársai vagy részesek működtek közre. Ha azonban a feljelentett egyének, mint önálló tettesek külön-külön követték el a vádbeli cselekményt és ezek a cselekmények csak a sértett személyével való összefüggés okából foglaltatnak egy fel jelentésbe, akkor a vád oszthatóságának elve érvényesül, mely szerint a vádlónak joga van a vádat - a tettesek egyikével szemben elejteni, másikával szemben pejig fenn tartani anélkül, hogy ez a magánindítvány érvényét érintené (III. 1415., C. jh. 4116/924., 4912/925.). Az eljárást a Btk. 116. §. 1. bek. alapján nem lehet megszüntetni abból az okból, mert a sértett, mint főmagánvádló, a vádat a vádlottak egyikével szemben — terhelő bi zonyítékok hiányában - elejtette (III. 1415., C. 3151/921.. BHT. 332.).