Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

144 — 1896.XXXIII. t-c. (Bp.) — jivoslati joga is van, de a vádlott távollétében, egyedül megjelent védőnek semmisségi panasz bejelentésére önálló joga nincs (III. 250., BHT. 840.). A vádlott ideiglenes és elmúló elmebetegsége esetében az ítéletet — az elévülési ha:áridő elteltéig — nyilvántartásba kell venni, hogy amennyiben a vádlott elmebetegsége — ezen időn belül — megszűnik, kihirdessék (III. 25.). A másodbírósági ítélet kihirdetése előtt ismeretlen helyre távozott vádlott érdekében, a közvédő részéről, bejelentett perorvoslat csak akkor vizsgáiható felül, ha a vádlott kézre kerülvén, az ítéletre vonatkozóan, a maga perorvoslati nyilatkozatát, előterjesztette (C. 1407/926., BHT. 197.). Semmisségi panasszal megtámadható határozatok. 426. §. A bűnjelek kiadására vonatkozó rendelkezés ellen semmisségi panasz nem használható (III. 936.). 428. §. Másodbíróságnál előterjesztett bizonyításfelvétel iránti indítványnál nem az az irányadó, hogy mindkét fokon ugyanazoknak a bizonyítékoknak a felvétele lett-e kérve, hanem az, hogy a másodfokú bíróság előtt felajánlott bizonyítékokkal ugyanazoknak a ténykörülményeknek a bizonyítása céloztatott-e, mint az elsőfokú bíróságnál felvétetni kért bizonyítással (IV. 210.). Ha az emiatt a fellebbezésben is már felhozott alaki semmisségi oknak figyelembevételét a kir. ítélőtábla mellőzte, úgy az a Bp. 428. §. 2. bekezdése értelmében semmisségi panasszal már nem érvényesíthető. Xem változtat ezen az a körülmény, hogy a kir. ítélőtábla a fellebbviteli főtárgyaláson megismételt ugyanazonos bizonyítás kiegészítési kérelem tárgyában, külön is határozott (C. 8125/928.). A közvádló részéről az elsőfokú főtárgyaláson bejelen-