Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

130 — 1896.XXX/ÍÍ. t-c. (Bp.) — sának helyén jött létre, azaz e helyen követtetett el (C 1023/924.). A hatóság előtti rágalmazás vétsége azon a helyen lett elkövetve, ahol e bűncselekmény alapjául szolgáló feljelentést beadták (C. 7143/928.). Bíróküldés. 29. §. A bírói függetlenség egyik alapvető biztosítéka, hogy az arra törvény szerint illetékes bíróság eljárása alól, a döntése alá került ügy, a törvényben szorosan meghatározott mellőzhetetlen szükség esetein kívül, el ne vonassék (C. 7179/925.). j i A bírót működésében a törvény, bírói esküje és lelkiismeretének parancsai irányítják. E parancsok megtartása mellett, eljárásában és ítélkezésében őt semmi sem feszélyezheti. Közjogi tevékenységében köteles minden elbírálása alá utalt ügyben a szereplő felekhez fűződő személyi vonatkozásokon és tekinteteken felülemelkedve, a bírói részrehajlatlanság és elfogulatlanság érintetlenségével, higgadt tárgyilagossággal, a bizonyítékok szabad mérlegelésével, minden külső behatástól függetlenül, meggyőződése szerint ítélkezni. Tárgyi adatok és bizonyítékok nélkül ezeknek a bírói kellékeknek a hiányát az eljárásra illetékes bíróban még csak feltételezni sem szabad (I. 559., 887., 960., C. 720/930.). Az elsorolt feltételeknek fennforgását ténybeli adatokkal legalább valószínűvé kell tenni (C. 2097/927.). Nyomozati eljárás során, amikor a bírói eljárás még* meg nem indult, bíróküldésnek helye nincs (I. 135., C. 7439/926.). A sértett nem a Bp. 13. §. 5. bekezdése szerinti fél s így bíróküldés indítványozására nem jogosult (I. 135., 1150.). í A kir. ügyész által képviselt vádnál, a sértett, ki pót^