Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

118 — 1920.XXX//. t-c. — -égleti tárgyat rövid idő alatt, így egymást követő napon, a közönségnek ugyanazt a szorult helyzetét felhasználva, egy akarati elhatározás folyamányaként, drágította (IV. ro6.N. Az 1927. évi V. t.-c. 38. §. 12. pontjában nyert felhatalmazás alapján - - a jogszabályok egységes összeállítása tárgyában kiadott 600 927. P. M. rendelet folytán, - az összeállításba azonos tartalommal, sőt szöveggel felvett törvények és rendeletek hatályukat nem veszítették s így a bűncselekmény minősítésénél az eredeti jogszabályokat kell fel hívni (C. 11 5/928.). A 130.000/921. P. M. sz. utasítás 114. §. 3. bekezdé-e szerint az adócsalás cselekménye csak akkor állapítható meg, ha a tiltott cselekmény elkövetésénél a kincstár megrövidítésére irányuló szándék kétségtelenül meg volt C. So 17/928.). A köztartozás fizetésére kötelezett tartozik gondoskodni arról, hogy üzleti bevételeit, távollétében is, pontosan bevezessék forgalmiadókönyvébe, s így a megbízott mulasztásaiért is ő felel I. 956.). A forgalmi adó alól való menekülés célzata helyesen következtethető abból, hogy a kötelezett személy az előírt könyver szándékosan nem vezeti. Ezzel kapcsolatban a beszámítást nem zárja ki Btk. 81. 8.) a törvény és a törvényen alapuló rendelet nem tudása. 1920. évi XXXII. t.-c. az 1. §• 2. §. 4. §. 3. pont. Magában az a körülmény, hogy a vádlott az adóalap eltitkolást több tételben, két és fél éven keresztül