Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— 1920.XXXI/. t-c. — 119 folytatta, más tényálladéki elem hiányában, a bűncselekményt még üzletszerűen elkövetette nem teszi (C. 8039/927.V 6. §• Adócsalás esetében a pénzbüntetést második (mellék) büntetésként minden esetben ki kell szabni, tehát akkor is, ha a terheltnek nincs megfelelő vagyona, jövedelme, vagy keresete (II. Bn. 3. §-ban foglalt általános rendelkezéssel ellentétben), s akkor is,ha főbüntetésként (a Btk. 92. §. alkalmazásával vagy kísérlet esetében) szintén pénzbüntetés van megállapítva (III. 387., IV. 234., BHT. 920.). 10. §. Az adócsalás vétségének a rendes büntető bíróság által való elbírálására semmiféle befolyással nincs az, hogy a vádlott a vámjövedéki kihágás elbírálására hivatott jövedéki büntetőbíróság által is felelősségre vonatott és elítéltetett (C. 929/928./ 13. §. Az adócsalásról intézkedő törvény a folytatólagos bűncselekmények fogalmát kizáró rendelkezést nem tartalmaz, sőt a 13. §-ában kimondja, hogy amennyiben eltérően nem rendelkezik, a Btk. és az azt módosító, valamint kiegészítő rendelkezéseit kell alkalmazni. Ehhez képest - az állandó bírói gyakorlat szerint folytatólagosan elkövetett egy rendbeli adócsalás vétségét képezi, ha valaki két bűncselekmény alapjául szolgáló tényeket ugyanazon üzlet körében, időbeli egymásutánban követte el és minthogy a megtámadott jogi érdek azonos, jogilag következtethető, hogy az elhatározás is egységes volt (C. 7129/928.). A fenti általános elv az elévülésre is vonatkozik, amely az adó vagy egyéb köztartozás jogerős megállapításának napján (600/927. P. M. rendelet 149. §. második bekezdésében foglaltak szerint) veszi kezdetét (C. 2165/928.\