Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

10Í 1914. évi XL. t-c. a hatóságok büntetőjogi védelméről. (Hv.) 2- §• A Hvr. 2. §-ának i. bekezdése beéri a célzattal, s így a célba vett eredmény bekövetkezése már nem a tényálladékhoz, hanem a bűnösség fokához számít. Viszont a 2. bekezdés azt kívánja, hogy a cselekmény szándékos legyen (III. 692.). E bűncselekmény tényálladéki elemét az képezi, hogy a hatóság tagjának bántalmazása, hivatalából folyó eljárása alatt történjék, míg a hivatás gyakorlásának jogszerűségét nem kívánja meg (I. 800., BHT. 669. sz.). A községi bíró, mint a község elöljáróságának önálló intézkedésre is feljogosított vezetője, a hatóság tagja (IV. 519.). Adóügyi jegyzőt az 1923. évi VII. t. c. 101. §. 1. bek. és a 32. §. 1. bekezdésében biztosított végrehajtási hatáskörénél, kényszerítő hatalmánál fogva hatósági tagnak kell tekinteni; így a vele szemben, hivatásának jogszerű gyakorlása közben kifejezésre jutott erőszakos magatartás, a Hv. 2. §-a szerint minősül (I. 758.). 3. §• Két ujjnyi vastag bot már az élet'kioltására is alkalmas, tehát veszélyes eszköz, mely mint ilyen a fegyver fogalma alá esik. A hatóság elleni erőszak, ha azt felfegyverkezett egyén követi el, súlyosabb beszámítás alá esik, tekintet -nélkül arra, hogy a fegyvert, illetve a fegyver fogalma alá eső veszélyes ütőeszközt, a sértett megfélemlítése céljából, erőszakoskodás! célzattal hozta magával, vagy a véletlenül nála