Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

102 — 1914.XL. t-c. (Hv.) — lévő fegyvert, bár csak közvetlenül az erőszak megkezdése előtt, de abból a célból, hogy azt az erőszaknál, vagy fenyegetésnél eszközül használja, elővesz és az így elővett fegyvert, az erőszak kifejtésénél, vagy a fenyegetésnél, mint eszközt valóban célzatosan használja is (III. 1444.). Hatósági közegnek, hivatali hatáskörét túllépő eljárását, a Hv. 4. §-ának második bekezdése nem védi (C. 7088/925.). Ellenben a hatósági közeg elleni erőszak vétségének megállapítását nem zárja ki az a körülmény, hogy a hatósági közeg eljárásának, a végrehajtott felsőbbségi utasításnak anyagi jogszerűsége kétes (C. 8041/927., BHT. 669.). A hatósági közeg elleni erőszaknál a védett jogi érdek a hatóság tekintélyének megőrzése és zavartalan működésének biztosítása s így az egy és ugyanazon alkalommal eljárt több hatósági közegnek akadályozása vagy bántalmazása tehát egységes bűncselekményt létesít (III. 322., C. 5177 928., 2707/929.). Hatósági közeg elleni erőszak és az ugyanakkor használt becsületsértő kifejezések esetében, az elkövetési cselekedet, valamint a sértett jogi érdekek különbözősége miatt, anyagi halmazatot kell megállapítani. Hasonlóképen a testi sértés büntette vagy vétsége, a hatóságnak közege ellen elkövetett erőszak vétségével, anyagi halmazatban áll (I. 332., BHT. 29., 280.). A hatósági közeg elleni erőszaknál a közös támadás alatt végbevitt tettleges bántalmazásért a vádlottak, mint tettestársak felelősek (I. 1772.). A végrehajtó eljárását jogszerűtlenné nem teszi a tulajdonjogi esetleges sérelem, mivel ez törvényszerű eljárással: tulajdonjogi igényperrel, —• a végrehajtó által esetleg elkövetett eljárási szabálytalanság pedig előterjesztéssel orvosolható (C. 5855/927.). Tűzoltói, tehát közszolgálatra kirendelt egyéneket bün-