Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

100 — 1914.X1V. t-c. (Sí.) — veheti. Sőt rágalmazás és becsületsértés esetében a vádlott kiterjeszkedhetik védekezésében a közlemény egész tartalmára oly módon, hogy a valóság bizonyítását indítványozhatja nemcsak a vád tárgyává tett, hanem a vád keretén kívül álló tényállításokra is (III. 186.). 53. §. A valóság bizonyítása iránti előterjesztést, az 53. §ban meghatározott határidőn belül, így az előzetes eljárásnak bármely szakában is meg lehet tenni s ez alakszerűséghez kötve nincs (C. 2547/924., BHT. 667.). A vádlott a valóság bizonyítása iránti indítványával elkésett, ha azt a St. 53. §. 1. bekezdésében megjelölt határidő után, csupán a főtárgyaláson terjeszti elő (I. 1892., III. 431., BHT. 667., 668.) Ellenben újabb bizonyítékok beszerzését, az 54. §. 2. bekezdésének feltételei mellett, a főtárgyaláson is kérheti. A felebbviteli főtárgyaláson azonban ily bizonyítás, még kiegészítés alakjában is, csak a Bp. 384. §. 9. pontja alapján használt felebbezés keretében eszközölhető (C. 3967/ 924., 596/926.). A Bp. 384. §. 9. pontjában meghatározott semmisségi ok forog fenn, ha a bíróság — a valóság bizonyításának megengedésével — a St. 53. és 54. §-aiban (Bv. 29. §.) megszabott eljárási szabályt megsértette. Azonban, ha emiatt semmiféle formában sem történt kifogás, úgy a felülvizsgálati bíróság, annak a kérdésnek eldöntésénél, vájjon az állított tény valósága be van-e bizonyítva, értékelésének alapjául a valóság bizonyítása során felmerült adatokat kivétel nélkül mind figyelembe köteles venni (C. 8011/928.) Ugyanis az 53. §-ban meghatározott határidő után előterjesztett indítványra elrendelt bizonyítás, az 56. §. értelmében, a Bp. 384. §. 5. pontja szerinti alaki semmiségi okot valósítja meg, amely azonban —• a hivatkozott §. utolsó bekezdése értelmében — hivatalból figyelembe nem veendő. (C. 4668/925.).