Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)
36 1914.XIV. t.-c. (St.) esetében, különálló nyomdatermékről van szó, melynek előállítása az előbbivel nem tettazonos (C. 8309 '926.\ 33. §. A St. fokozatos felelősségi rendszere minden bünrészes-éget kizár. A társszerzőség megállapítása esetében a Btk. 70. §-a sem alkalmazható, mert ez a sajtójogi felelősség első fokát kitöltő, két vagy több személy által véghezvitt szerzői működés (C. 181/926.";. 35. §. Sajtójogi felelősség rendszerében a felelős szerkesztő ielelőssége — szemben a szerzőével — fiktív, vagyis nem abból az általános büntetőjogi tételből folyik, hogy a büntetés csak a bűnöst érje, hanem azon a feltevésen alapszik, hogy — amennyiben az egyes közlemények szerzőit sajtójogi felelősségre nem lehet vonni —, a felelős szerkesztőt tekinti a lapban megjelent összes cikkek szerzőjének. Ezen fiktiv és formális felelősség elvéből folyik, hogy nem fontos az, vájjon a felelős szerkesztő tényleg elolvasta-e a kéziratot s tényleg ő intézkedett-e annak kinyomtatása iránt, hanem egyedül az a lényeges körülmény, hogy ő volt-e közlemén}' megjelenése idején a lap felelős szerkesztőjeként bejelentve. Ezen formális felelősségre vonhatás érdekében rendelkezik a St. 16. §-a akként, hogy az időszaki lap megindítása előtt 15 nappal, a kiadó köteles a törvényhatóság első tisztviselőjénél bejelenteni egyebek között a felelős szerkesztő nevét és lakását, — az ennek személyében történt változtatást pedig két nap alatt. A 5. §. azt rendeli, hogy az időszaki lapokon a felelős szerkesztő nevét fel kell tüntetni, 17. §. pedig megállapítja a felelős szerkesztőtől megkívánt kellékeket ; a 24. §. 4. pontja vétségnek minősíti annak cselekményét, aki időszaki lapot a szerkesztőtől megkívánt személyes feltételek megszűnése után, a 15. §-ban körülírt bejelentés elmulasztásával, vagy más szerkesztő alkalmazása nélkül ad ki s végül kihágásnak minősíti a nyomdatulajdonosnak azt a mulasztását, hogy az időszaki lapon a felelős