Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— 1914.XIV. t.-c. (St.) — r7 szerkesztő nevét, az 5. §. értelmében, a sajtóterméken ki nem tünteti. E rendelkezésből nyilvánvaló, hogy a St. szempontjából felelős szerkesztő alatt csak azt a fizikai személyt lehet érteni, aki a hatóságnál felelős szerkesztőként be van jelentve, e minőségben el van fogadva, s aki az időszaki lapon, mint felelős szerkesztő meg van nevezve (C. 389/926.). A sajtójogi felelősségre uonás fogalmának kimerítéséhez nem szükséges, hogy a szerző jogerősen eltítéltessék, de viszont nem elégséges a szerző puszta megnevezése sem. A szerző sajtójogi felelősségre vonhatásáról csak akkor lehet beszélni, ha kiléte a bíróság előtt nem kétséges (St. 33. §. utolsó bekezdése) és az illető a bíróság elé volt állítható, annak rendelkezése alatt állott. így ha a vizsgálóbiró a bejelentett szerző ellen már vizsgálatot rendelt el, őt a vizsgálat során kihallgatta, vagy ha vizsgálat nem volt, a vádtanács őt vád alá helyezte (C. 4852/925., BHT. 803 és 878.). . A törvényhozás egyszerűsítéséről szóló 1930 évi XXXIV. í-c. (Te.) 111. §-ának utolsó bekezdése a Bp. y572.'§-ánák 1. bekezdését hatályon kívül helyezte, s így »a terhelt — rágalmazás vagy becsületsértés esetében — a vádirat ellen irányuló észrevételekben nevezheti meg legkésőbben azt a személyt, akinek a sajtójogi felelősségrevonása az ő felelősségét kizárja.^ 39. §. A közvádas ügyekben is a sértettnek kell kérnie a sajtóközleménnyel okozott vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítését. A sértett utánjárási és ügyvédi költsége —• az állandó bírói gyakorlat értelmében — az általa elszenvedett kár fogalmi körébe esik (I. 1654., BHT. 805., 897.). A helyi jellegű és ebből kifolyólag korlátoltabb nyilvánosságú sajtóterméknél a közlemény közzététele nem okoz általában a sértettnek olyan erkölcsi kárt, vagy hátrányt, amely a nem vagyoni elégtétel megítélését méltányossá tenné (C. 2879/928.). Dr. Ávédik : Büntetőjogi döntvénytár 7