Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

82 A pozsonyi kir. ítélőtábla a következőleg ítélt : A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletének a per érdemére vonatkozó rendelkezését helybenhagyja, a perköltségre vonatkozó rendelkezését pedig megváltoztatja és kötelezi felpereseket, hogy alperesnek 90 frt 25 kr perbeli, 9 trt 15 kr felebbezési költséget 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizessenek. Indokok. A keresk. törvény 248. §-nak 2-ik bekezdése szerint a szövetkezet feloszlatását bármely érdekelt fél vagy a közigazgatási hatóság megkeresésére az a törvényszék rendeli el, melynél a szövetkezet be van jegyezve. A törvény eme rendelkezése folytán kérdés tárgyát képezi, hogy felperesek tekinlhetők-e oly érdekelt feleknek, kiket a fenforgó esetben kereseti jog illet ? E tekintetben a keresk. törvénynek ide vonatkozó szabványai irányadók ; a 223. és 231. §§-ok szerint a szövetkezet tagjai hitelének, keresetének vagy gazdálkodásának előmozdítására, a szerint, a mint tagjai egyetemlegesen egész vagyonukkal, vagy pedig csak üzletrészeik erejéig kötelezvék a társaság kötelezettségeiért, korlátlan vagy korlátolt felelősséggel alakulnak ; miből következik, hogy az ekként alakult szövetkezet fennállása vagy feloszlatása tekintetében a korlátlan vagy korlátolt felelősséggel terhelt szövetkezeti tagok, nem pedig harmadik személyek, a kiket e tekintetben semmiféle felelősség sem terhel, tekinthetők csak érdekelt feleknek. Felperesek pedig, I.-r. felperes kivételével, nem is állították, hogy alperes szövetkezetnek tagjai, I.-r. felperes tagsági minősége pedig a 9" . alatt csatolt nyilatkozat, illetve engedménynyel szintén nincsen igazolva, mert alperes tagadása ellenében nem bizonyította, hogy azok közé az egyének közé tartoznék, kik az alapszabályok 6. § a szerint a szövetkezet tagjai lehetnek és hogy a csatolt nyilatkozat alapján az igazgatóság őt szövetkezeti tagul fölvette, a keresetet pedig nem mint D. E. engedményese indította és az engedmény az engedményes tagsági jogát még meg nem állapítja. Ezek szerint felperesek szövetkezeti tagokul, vagyis oly érdekelt felekként, kik a szövetkezet feloszlatását kérni jogosultak, nem tekinthetők miért is őket az elsőbiróság kereshetőségi jog hiányából helyesen utasította el keresetükkel. A perköltség tekintetében azonban az elsőbiróság rendelkezését meg kellett változtatni, meit felperesek teljesen pervesztesek, oly körülmény pedig, mely a perköltség kölcsönös megszüntetését indokolná, fenn nem forog. A kir. C u r i a a következő ítéletet hozta : A másodbiróság ítélete felpereseket kereseti kérelmükkel elutasító részében helybenhagyatik, a perköltséget tárgyazó részében azonban megváltoztatik és e tekintetben az elsőbiróság rendelkezése hagyatik helyben.