Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

58 A felperes r. és -\-r. alperes, mint a m. kir. lottó kincstár megbízottja között a szerencseszerződés kritériumával biró ama jogügylet megkötöttnek csak akkor tekintethetik, ha a koczkázott összeg a szerencseszerződésnek eldőlése előtt készpénzben lefizettetik. Minthogy pedig felperes azon állítása, hogy a hivatkozott számok betéti jegyét r.-r. alperes az utalványozott összeg megérkeztéig zálogban visszatartotta, ennek tagadásával szemben a per folyamán kihallgatott tanuk vallomásával nem igazoltatik, az eskü általi bizonyításnak pedig helyt adni nem lehetett, mert még az esetre, ha valónak vétetnék is felperes azon állítása, •—• a lottó gyűjtők részére kiadott utasítás n. §-a értelmében játékot hitelre beirni vagy készpénz lefizetése nélkül tételeket elfogadni tilos lévén, ez alapon felperes és r.-r, alperes, mint lotto-gyüjtő között érvényes jogügylet létre nem jöhetett. . Minthogy továbbá i.-r. alperes el nem ismeri, hogy felperes sürgönye folytán a játéklajstromba bevezetett számok betéti összegét kézhez kapta, sőt felperes keresetében maga is csak azt állítja, hogy fia Sz. István a felmutatott postai vevénynyel c-^ak jelezte a pénz elküldését, de azt le nem fizette ; minthogy továbbá a kiadott utasítás 18. §-a szerint a 1 )tto gyűjtőknek joguk van ugyan játékokat számadásuk és veszélyükre beirni, de azon jegyek elárusítandó jegyeknek tekintendők lévén, felperes csak akkor szerezte volna meg arra tulajdonjogát, ha a húzás előtt a tételösszeget kifizeti ; minthogy végre i.-r. alperes a húzás után érkezett postautalványt a fentebbiek szerint jogosan utasította vissza, azon tényével, hogy a húzásig ki nem váltott jegyet tovább adta, jogtalan cselekmenvt nem követvén el, mig 2.-r. alperes jóhiszemüleg vévén meg a felajánlott játékjegyet: felperest ezek iránti keresetével elutasítani kellett. De elutasítandó volt a 3#-r. alperes elleni keresetével is, mert a B) alatti továbbuas végett feladott utalvány késedelmes kézbesítéséért ugy az ebből netán származható károkért a magy. kir. posta-kincstár a csatolt postai szabályzat 33. §. 3. pontja szerint felelősségre nem vonható. A budapesti kir. ítélőtáblába következő ítéletet hozta : A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletének azt a részét, mely szerint felperes a 2.-r. alperes T. Mihály és a 3_-r. alperes a m. kir. posta kincstár ellen támasztott keresetével elutasittatott, helybenhagyja. Az első bíróság ítéletének azt a részét azonban, mely szerint felperes az I.-r. alperes T. Sándor ellen indított keresetével is elutasittatott: a kir. ítélőtábla megváltoztatja és a most nevezett i.-r. alperes T. Sándort 4080 frtnak s ez után a kereset beadása napjától, vagyis 1888. évi november hó 24-től járó 6° 0 kamatának felperes részére 15 nap, különbeni végrehajtás terhe alatti megfizetésére kötelezi ; sat.