Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

51 jogorvoslattal élt is, de az ellenirathoz 2. sz. a. csatolt kir. ítélő táblai végzés szerint valamennyi jogorvoslat elutasittatott: az árverés jogerőre emelkedett és alperes a/, erdőbényei, elébb Sz. Ödönt 3 r, részben illető regálé-jognak jogszerű tulajdonosa lett, akár történt, e szabálytalanság az árverést megelőző eljáráskor, akár nem. Nem vehető tekintetbe felperes azon érvelése sem, hogy az erdőbényei korcsmaház, melyben a regálé gyakoroltatik, nincs alperes nevére telekkönyvezve, mert a regále-jog nemcsak a korcsmaháznak, hanem az összes ingatlannak volt tartozéka és mert az 1879 február 20-án felvett végrehajtási, valamint az árverési jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a 443. hr. számú belsőség, illetve annak Sz. Ödönt illetett jutalékára, mely belsőségen a közbirtokossági korcsmaház áll, szintén árvereztetett és alperes tulajdonába jutott, a mit nem érinthet azon tévedés, hogy az időközben az 1410-ik tjkvbe átvitt 443. hr. számú részlet, mint az i-ső tjkvben foglalt ingatlan említtetik. Mindezeknél fogva felperes vissza nem követelheti a jogerős, jelenleg jogorvoslattal már mégsem támadható birói árverésen eladott regálejogot; hanem, minthogy másnak kárával senki sem gazdagodhatik, követelhetné az árveréskor elért 81,10:) frtnyi vételárnak azon részér, mely abból, tekintetbe véve az összes ingatlan 308.845 frtnyi becsárát és a regálé megváltásáért a kir kincstár által megállapított kártalanítási összeget, az eladott regálé jutalékra esik, de azt is nem alperestől, hanem attól ki a vételárát felvette. A perkölségek meg voltak szüntetendők, mert felperes az előadott tényállás szerint, alaptalan perlekedőnek nem tekinthető. A budapesti kir. itélő táblaa következőleg ítélt : A királyi itélő tábla az első bíróság ítéletét helybenhagyja és a elperesi ügyvéd felebbezési diját és kiadását 24 frt 70 krban, alperesi ügyvédeit pedig 15 frt 50 krban, saját feleik irányában megállapítja. Indokok. Miután arra, hogy az A) alatti okiratban foglalt eladás és visszavásárlás színleges és hogy az valósággal csak zálogos szerződés, a melyben a hitelezőnek a kamatok fejében az elzálogosított jog haszonvétele engedtetett át, magának az A) alattinak tartalma egymagában elegendő támpontot nem nyújt és alperesre nézve más adatokat nem szolgáltatott, és miután az, hogy a kereset tárgyát tevő regale-jogot az A) alatti átruházás keltekor már birói zálogjog terhelte, a mennyiben az M) alatti szerint 1879. február 20-án az erdőbényei 1 sz. tjkvben foglalt nemesi birtokra foganatosított végrehajtás folytán az annak tartozékát képezett regále-jog is lefoglaltatott, a regále-jog érvényes tulajdoni átruházásának akadályul nem szolgál, az A) alatti szerződésben foglalt jogügylet szinlegességére vonatkozóan felhozott alperesi kifogás figyelembe nem vehető, te4*