Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

22 373. Váltó- és keresk. tanács. A keresk. törv. 286. §-ának azon rendelkezése, a mely szerint a kamatvétel korlátozás alá nem esik, egyedül oly esetben jöhet alkalmazásba, midőn a hitelnyerö bejegyzett kereskedő. A kereskedő által aláirt adóslevélen alapuló követelés fennállására nézve, annak tagadásával szemben, nem a hitelezőre, hanem az adósra hárul a bizonyítás kötelezettsége. 1891, november 17. 379. v. sz. W. Simon felperesnek, W. A. József alperes ellen 35 frt tőke és jár. iránti perében — a budapesti VI. ker. kir. járásbiróság mint keresk. bíróság a következő ítéletet hozta : Alperes köteles a kereseti 35 frtot, ennek 1887. évi november hó i-től számítandó 6% kamatait és 15 frt perköltséget felperesnek 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok : A C) alatti engedmény valósága a hit alatt kihallgatott tanú vallomása által beigazoltnak volt veendő, az érdemre nézve pedig alperes a C) alattin levő aláírását tagadásba nem vette ; minthogy pedig ezen C) alattival igazolva van, hogy alperes 50 frt adóssága megfizetésére magát kötelezte ; s minthogy nem is állítja, hogy ezen kötvényre a felperes által beismert 15 frton túl még bármit is fizetett volna: ennélfogva őt felperes kereseti kérelméhez képest annál is inkább marasztalni kellett a kinált eskü alkalmazásának mellőzésével, mert a C) alatti a keresk. törv. 313. §-a értelmében alperes ellenében teljes bizonyítékot képez. A budapesti kir. Ítélőtábla a következőleg ítélt : A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest 13 frtot meghaladó követelésével feltétlenül elutasítja, abban az esetben pedig, ha alperes a részére ezennel megitélt főesküt leteszi arra, «hogy az 1880. évet megelőző időben nem kapott W. Zsófiától 50 frt készpénzt oly kikötés mellett, hogy azért ennek férjhezmenetelekor 100 frtot fog fizetni», abban az esetben felperest keresetével egészben elutasítja ; stb. Indokok : Alperesnek a felperességi jog ellen tett kifogása a C) alattin előforduló, alperes beismerése szerint is a C) alatti eredeti birtokosa által aláirt engedménynyel szemben tekintetbe vehető nem volt; a mi pedig alperesnek az engedmény érvényessége ellen csak a felebbezésben felnozott kifogását illeti, az iránt az első bíróságnál nem érvényesített kifogás az 1881 : LIX, t.-cz. 29. §-a értelmében e helyütt nem volt tekintetbe vehető. Felperes keresetét a tárgyalás során előterjesztett tényállás szerint