Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)
134 a 32 írtnak kézhezvételét is a postai felszólamlás alkalmával 1891. január 31-én aláírásával elismerte ; tekintve, hogy ezen postai reclamatio alkalmával okvetlenül reá kellett jutnia, hogy a kérdéses váltó teljes értéke a sértett által már kifizetve lett; tekintve, hogy az esetben, ha mint vádlott állítja, a kétszerkövetelés, illetőleg sértettnek a kitett összeg kétszeri megfizetésére való kényszerítése vádlottnak erre irányzott szándékán kívül s csupán azon indokból származott volna, hogy ő a fizetés második részletének teljesítését könyvébe bejegyezni elfeledte s a váltót ezen tévedése folytán forgatta a nevezett bécsi czégre, ez esetben az emiitett postai reclamatio alkalmával s midőn vádlott a postahivatalnak tényleg felvilágosítást is adott, hogy a kérdéses összeget a postahivatal csakugyan az ő kezéhez juttatta és hogy ő azon pénzt tényleg fel is vette, látnia és meggyőződnie kellett, hogy a váltó egész értéke már előbb le lett fizetve s hogy tehát ő a «Ph. Mayforth & Comp.» czégre egy oly váltót forgatott, a melynek teljes értékét ő (a vádlott) már a forgatás előtt felvette, a melyből tehát neki már a forgatáskor nem volt semmi követelési joga; tekintve, hogy vádlott kiemelt mentségének való gyanánt elfogadása esetében ő neki azonnal, a mint a fentebb kiemelt tények után állítólagos tévedése eloszlattatott s ő a valódi tényállásról meggyőződve, azt a postahivatalnak adott válaszában meg is erősíttette, azonnal intézkednie kellett volna, hogy a Ph. Mayforth & Comp. czég a valódi tényállásról feívilágosittassék, illetőleg a kérdéses váltó-értéknek általa leendő megküldésével intézkednie kellett volna, hogy a Mayforth czég azon már kifizetett váltót visszaküldje, és hogy a sértett az általa teljesen kifizetett váltó birtokába jusson ; tekintve, hogy vádlott ezt nem tette, hanem a váltót forgatmányával ellátva, továbbra is a forgatmányos czég birtokában hagyta s ez által a sértettet most már kétségtelenül és minden ellenvetést kizáró tudatossággal a másodszori fizetésre való törvényes kényszerítésnek kitéve hagyta, ezen Körülményekkel illetőleg tényekkel szemben a kárositási szándék kizárásának és e helyett a tévedésnek mentség gya^ ánt való felhozatala alaptalannak bizonyult; tekintve ezek után azon körülményt, hogy vádlott mint üzletember, különösen mint kereskedő a váltó természetét és külöa sajátosságát ismerte ; tekintve, hogy vádlott igen jól tudta, hogy a kellőleg kiállított és beperelt váltóval szemben a kötelezett részéről előbb teljesített fizetés kifogása csupán a mindenkori felperes ellen használható jogi értékkel; tekintve, hogy e szerint vádlott tudta azt is, hogy a váltónak a Mayforth czégre forgatása és annak ezen czég általi beperelése után, a