Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

133 hogy ő a W. Ferencz által kifizetett 65 frtos váltót Ph. Mayforth & Comp. czégnek adta át, azzal védekezik azonban, hogy ez csak tévedésből történt. Ez a védekezés azonban figyelembe nem jöhet, mert neki akkor, mikor W. Ferencz a szóban forgó váltó kifizetését postai reclamatió utján igazolta, a 65 frtos váltót vagy megsemmisíteni vagy pedig W. Ferencznek visszaadnia kellett volna. R. Miksa azonban e helyett ama váltót újból értékesítette ; ezen cselekménye pedig, tekintettel az okozott kárra, a B. T. K. 379. és 380. §-ai alá eső csalás bűntettének tényálladékát látszik megállapítani, ennélfogva őt a fentebbi értelemben vád alá kellett helyezni. A győri kir. ítélő tábla a következő végzést hozta: A kir. itélő tábla az első bíróság végzését megváltoztatja és R. Miksa ellen a csalás büntette miatt indított bűnvádi eljárást megszünteti. Indokok. R. Miksa terhelt ellen a vizsgálat adatai szerint megállapítható ugyan, hogy ő 1890. augusztus 27-én a Mayforth elégre forgatta panaszosnak 65 írtról kiállított váltóját, a 33 frt hátralékos követelés erejéig, daczára annak, miszerint a csatolt postai tudakozványra 1890. augusztus 14 én aláirta magát annak igazolására, hogy a 33 frintot már megkapta és így olyan váltót forgatott a Mayforth czégre, melynek értékét az elfogadó neki már előzőleg megfizette. Minthogy azonban a különben szabályszerűen kiállított váltónak a kifizetés után történt beperelése, avagy más egyénre történt átruházása, tekintettel arra, hogy polgári perben a kifizetés megtörténtére nézve jogait a váltó-adós érvényesítheti, nem foglalja magában a csalás fogalmának alkatelemeit, R. Miksa ténykedésében büntetendő cselekmény jelenségei fenn nem forognak, hanem a panaszos polgári uton követelheti kártérítési igényét: a kir. itélő tábla az első bíróság végzésének megváltoztatásával az eljárást R. Miksa ellen megszüntette. A kir. Curia a következő végzést hozta : Tekintve, hogy R. Miksa vádlott az által, hogy az ügynöke utján sértettnek eladott szecskavágógép 65 frtnyi vételárát sértettől két részletben már egészen átvette, azon jogszerű meggyőződést keltette fel sértettben, hogy ő a szecskavágő árában vádlottnak már nem tartozván, azt sem egészben, sem részben újból többé nem kell megfizetnie; tekintve, hogy sértett ezen meggyőződése mellett és járatlansága folytán is a már kifizetett váltót vádlottól vissza nem kérvén, vádlott ezt arra használta fel, hogy váltót saját tartozása részbeni fedezésére a Ph. Mayforth & Comp. bécsi czégre forgatta, ez pedig a reá íorgatott váltót sértett ellen a bécsi cs. kir. kereskedelmi törvényszéknél beperelvén, illetőleg sommás fizetési meghagyást kieszközölvén, ezen végzés jogerőre emelkedése után hátralékban levőnek állított összegnek és a perköltségeknek behajtását érvényesítette; tekintve, hogy vádlott a 65 frtnyi váltó összeg második részletének