Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

131 gát megrongálta s azután a lakásba bement, sőt a szobában is az ablakot betörte és a szoba falait beverte. Kiderült továbbá az is, hogy vádlottnak az általa előbb leirt lakásban mi keresni valója sem volt, miután ő abból végkép kiköltözött, az pedig, hogy sértett az ő fáját visszatartotta, még azon esetben sem jogosította volna fel őt arra, hogy a lakásba erőszakkal behatoljon, ha ezen fa értéke vissza nem térittetett volna, ennélfogva tekintettel arra, hogy vádlott a sértettnek rendelkezése alatt álló lakásba ennek tudta és beleegyezése nélkül hatolt be ; tekintettel arra, hogy a behatolás általa alkalmazott erőszak utján történt ; tekintettel arra, hogy arra vádlottnak mi joga sem volt, mi által a B. T. K. 330. §-ában körülirt büntetendő cselekménynek minden eleme beigazolva lévén, úgyszintén tekintettel arra, hogy vádlott sértettnek ingatlan vagyonát is jogtalanul megrongálta ; tekintettel arra, hogy az ekként okozott kár 5 frt értéket felülmúl s ez által a B. T. K. 241. § ában meghatározott büntetetendő cselekmény tényálladékát is kimeríti, a miért is vádlottat ugy a magánlak megsértésének bűntettében, mint a más ingatlan vagyona megrongálásának vétségében vétkesnek kimondani s a fentiek szerint büntetni kellett. A büntetés kiszabásánál sulyositó körülményül vétetett, hogy a vádlott tettét nem közvetlenül a felindulás perczeiben követte el, hanem előbb fejszéjével felfegyverkezve a kissé távolabb fekvő házhoz indult s igy ideje volt szándékát megváltoztatni, ellenben mint enyhítő körülmény szolgált, hogy a tett elkövetésekor ittas volt, továbbá önbeismerése, büntetlen előélete s műveltségének alacsonyabb foka, valamint az, hogy a kár nem nagy és hogy azt pótolni képes ; stb. A kassai kir. Ítélőtábla a következőleg itélt: A kir. ítélő tábla az első bíróság ítéletét, a B. T. K. 98. §. felhívásának mellőzésével, indokai alapján helybenhagyja. A kir. C u r i a a következő Ítéletet hozta : Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatása mellett, vádlott csak a B. T. K. 421. §-ába ütköző vagyonrongálás vétségében mondatik ki vétkesnek s ezért 1 havi fogaázra s tiz frt pénzbüntetésre, behajthatlanság esetén 1 napi fogházra ítéltetik ; stb. Indokok. Az a helyiség, melybe vádlott behatolt, senkinek lakásul nem szolgált, ezért kívülről lakattal el volt zárva és üresen állott. Ilyen helyiségbe behatolás nem képez magánlaksértést, hanem a B. T, K. 421. §-ba ütköző vagyonrongálást, mely az idézett szakasz szerint abból is állhat, hogy vádlott másnak ingatlan vagyonát behatolás által elfoglalja. Vádlott a jelen esetben behatolás által nemcsak a lakást elfoglalta, hanem a lakással elválaszthatlan kapcsolatban volt dolgokat: az ajtólakatot, az ablakokat és falakat is megrongálta. 9*