Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

13 Alperes kifogáskép felhozta, hogy az adás-vevés tárgyát a felek közt létrejött osztály folytán nem a 4,029. hsz. a fekvőségnek felperesnőt illető része, hanem a 4,029. hrsz. részlet képezte, miután azonban ép az ő előadásából következik, hogy a 4,029. hsz. a. fekvőségnek felperesnőt illető része és a 4,029. hrsz. a. részlet egy- és ugyanazon birtok és az ingatlan másik része már az ő tulajdona lévén, a felek közt az adásvétel tárgyára nézve soha kétség fenn nem foroghatott s miután azt, hogy az egész telki birtok megosztása ezen adásvétel előfeltételét képezte, valamint azt, hogy a vételnek különösen felperesnőt terhelő feltételei voltak, ennek tagadása ellenében mivel sem igazolta, ezen, a vétel tárgyára és ugyanazonosságára vonatkozó kifogása, mint teljesen alaptalan, figyelembe nem jöhetett. De tehermentesítésre vonatkozó alperesi kifogás és igény sem akadályozhatta meg a kereset megítélését, mert a C. 2 a 370 frtos árvatári tartozás a peres felek közti közös adósság levén, felperesnő a részletfizetés által valóban nem nyerhetné meg az egészbeni törlést és igy ezen törlés keresztülvitele alperes közbenjárását feltételezi, a mit megtagad ; mert továbbá a C. 13 alatt 500 frtos Sch. János-féle követelést alperes magához váltván, ép a kötvény visszatartása által lehetetlenné teszi a zálogjogi törlést; a C. 1. és 3. terhek iránti törlési engedélyeket felperesnő alperesnek rendelkezésére bocsátotta és az adott körülmények közt ép alperes eljárása folytán a tehermentesítésre vonatkozó kötelezettségének eleget tett még azon esetre is, ha alperes beigazolta volna, hogy felperesnő az összes törlések keresztülvitelét magára váPalta. Miután pedig felperesnő tagadása ellenében nem igazolta, hogy a vevő az ő neje volt és hogy felperesnő ez irányban is vállalt kötelezettséget, de azt beismerte, hogy az ügyletet ő kötötte és a vételár kifizetését személyes kötelezettségként magára vállalta; különösen pedig minthogy a vételár fizetésének kettős módozatára nézve a választás ő neki hagyatott meg és a tehermentesítés és a vételi ügylet keresztülvitele ezen választás és fizetés teljesítésétől függ, ekként a teljesítés első feltételét ő tartozik megadni, és ezen kötelezettsége képezi a kereset tárgyát, ennek helyt adni és alperest a kereset értelmében marasztalni kellett. A budapesti k i r. i t é 1 ő í á b 1 a a következőleg itélt : A kir. ítélőtábla az elsőbiróságnak Ítéletét helybenhagyja, azonban azzal a változtatással, hogy alperes a Sch. Jánostól magához váltott 500 frtos kötelezvényt és erre vonatkozó törléii nyilatkozatot, valamint a Sch. Annától visszaváltott 250 forintos kötelezvényt, esetleg pedig a 750 forint vételári hátralékot és járulékait nem a felperesnek kiadni, illetőleg nem a felperesnek megfizetni, hanem bírói letétbe helyezni köteles. Indokolás : Felperes beismerte, hogy a C. 2. alatt zálogjogilag bekebelezett 370 frt tartozásnak és járulékainak fele őtet terheli, minthogy pedig ennek törlésére vonatkozó nyilatkozatot az alperes részére nem