Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

Indokok : Alperesnek elévülési kifogása, az első bíróság által idevonatkozólag kifejtett indokokon felül még azért sem alapos : mert a törvényszéknek mint csődbíróságnak ügybirósági minőségéből és jellegéből csupán az következik, hogy a törvény által a csődbírósághoz utasitott ügyekben és perekben más, mint az ügybiróságként erre egyedül hivatott csődbiróság nem járhat el, de nem következik szükségképen az is, hogy a törvényszék a hozzá, bár helytelenül ugy mint csődbírósághoz benyújtott keresetek felett, akár csődbirósági, akár köztörvényi bíróság minőségében nem ítélhetne s így a csődnyitás napjától számított 6 havi határidő alatt azon kir. törvényszékhez, mely annak elbírálására minden esetre illetékes volt, benyújtott fenforgó keresettel érvényesíteni kívánt megtámadási jog az osztr. polg. törv. könyv 1497. § a értelmében sem évült el. Ennek előrebocsátásával azért kellett jelen Ítélet rendelkező része értelmében határozni: mert annak elbírálása, hogy a perben kifejtett ténybeli adatok és felhozott bizonyítékok a megtámadott ügyletnek s illetőleg jogcselekménynek a csődhitelezők irányában a csődtörvény I. r. 3. fejezete alapján hatálytalanná nyilvánítására elegendő alapul szolgálhatnak-e s ha igen, a kereseti kérelem a csődtörvény emiitett fejezetének mely szakasza és annak mely pontja alá vonható, — a bíróság hatásköréhez tartozik ; mert ezen minősítés tekintetében a bíróság a felek felfogásához és nézetéhez kötve nincs s azért alperesnek az első bíróság Ítélete ellen beadott felebbezésében ez irányban felhozott panasza törvényes alappal nem bir ; mert a csődtörvény 27. §.2. pontja értelmében megtámadhatók közadósnak a csödnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése után keletkezett azon jogcselekvényei, melyek által a másik fél kielégítést vagy biztosítást nyer, feltéve, hogy ennek a kielégítés vagy a biztosítás elfogadásakor a csődnyitási kérvény beadásáról illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomása volt; mert a mint ezt a kir. Curia már számos esetben kimondotta, a végrehajtás utján kieszközölt kielégítés vagy biztosítás, miután ennél a végrehajtási eljárás helyettesíti az adósnak cselekvényét, a megtámadhatás tekintetében a közadós közvetlen cselekvényével egy tekintet alá esik ; mert a per adatai szerint Sch. Endre kereskedő volt, a kereskedő pedig, ki végrehajtás elrendelése után sem fizet, hanem tűri, hogy vagyona lefoglaltassék és zár alá vétessék, ezzel mindenki előtt felismerhetőleg, azt nyilvánítja, hogy fizetéseit megszüntette ; mert ezek szerint alperes, ha korábban nem, ugy a biztosítási végrehajtásnak 7800 frt erejéig az ő javára, a G. Rudolf javára 6800 frt erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás foganatosításával együttes és egyidejüleges foganatosítása által és a közadós üzletének azon alkalommal /