Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)
95 394. Váltó- és keresk. tanács. A kényszeregyezségnek hatálya be nem jelentett követelésre is kiterjedvén, a csődnek megszüntetése után érvényesített ily követelés felett hozott ítéletben a végrehajtás terhével való marasztalás mellőzendő, ellenben kimondandó hogy ha alperes a marasztalási összeget 8 nap alatt ki nem fizeti, felperes a csődtörvény 226. §-a által adta jogával élhet. 1892. márczius 30. 891 1891. v. sz. R. József felperesnek B. Simon alperes ellen 18 frt. 78 kr. és jár. iránti perében — a szatmárnémeti ki r. jár ásbiróság mint keresk. b i r ó s á g a következő ítéletet hozta : A kir. járásbíróság felperest keresetével elutasitja s alperes részére 13 frt 10 kr. perköltség megfizetésére kötelezi, ha alperes főesküt tesz arra, hogy a perhez D. alatt csatolt felperesi számlában kitüntetett 22 frt 10 kr. értékű árukat meg nem rendelte és azok részére ki nem szolgáltattak, ellenkező esetben kötelezi alperest, hogy a kereseti 18 frt 75 kr. tőkét, annak a kereset benyújtásától járó 6° 0 kamatát felperesnek megfizesse. Indokok. A budapesti kir. Ítélőtábla 2,887. és a m. kirJ Curia 1,291. sz. a. kelt ítéletével felperes perelhetőségi joga megállapittatván s az elsőbiróság a per érdemébeni határozat hozatalára utasíttatván, a kereset kérelmi részéhez képest volt elbírálás alá veendő. A per érdemében, egyéb bizonyíték hiányában, a főeskü általi bizonyítási mód volt alkalmazandó ; alperes ugyanis tagadta, hogy a könyvkivonatban és illetve a D. alatt csatolt számlában feltüntetett árukat megrendelte s hogy azok neki kiszolgáltattak volna, minthogy pedig kétségtelenül meg nem állapitható az, hogy a 7. alatti megrendelés a D. alatti számlában jelzett árukra vonatkozik s minthogy a számlában az áruk értéke is benne van, az esküt az ítélet rendelkező részében előirt módon kellett formulázni, a mi által a külön becslő eskü alkalmazása feleslegessé vált. Az eskü alperesnek volt megítélendő, mert az felperes által kináltatván, alperes által elfogadtatott s letétele esetén felperest követelésével elutasítani, ellen esetben alperest marasztalni kellett. A debreczeni kir. itélő tábla a következőleg itélt: A kir. járásbíróság Ítélete megváltoztatik, felperes kereseti követelése 18 frt 78 krban megállapíttatik s ebből 8 frt 14V2 kr. tőkének, ez összeg után az 1887. szept. 27-től járó 6% kamatnak felperes részére való megfizetésére alperes köteleztetik. Felperes kereseti kérelmének ama részével, hogy alperes a kereseti