Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

96 követelésből 8 fit 14 és fél krt meghaladó részének megfizetésére is kö­teleztessék, elutasittatik ; sat. Indokok. Alperes beismeri, hogy felperesnél a C. alatti levéllel az ott részletezett árukat megrendelte, nem tagadja azt sem, hogy az áruk felperes által a megrendelésnek megfelelően az ott kitüntetett mennyiség­ben lettek kiszolgáltatva és hogy ő azokat kézhez vette. Ezek szerint a megrendelés és átvétel igazolva lévén, az árfelszámi­tás helyessége ellen most már alperes jogszerű kifogást azért nem tehet, mert nem is állítja, hogy az áruk kézhez vétele alkalmával az árfelszámi­tást kifogásolta, vagy hogy felperes az áruk értékét akkor az A. alatti felszámolástól eltérőleg vagy nem a szokásos áraknak megfelelőleg álla­pította meg, de nem állítja azt sem, hogy a felszámított vételár a felpe­resnél szokásos áraktól egyáltalán különböző volna ; továbbá mert a kereskedőnél a vételár külön megemlítése nélkül eszközölt megrendelésnél a vonatkozó árukra nézve a megrendelés idejében szoká­sos árak a megrendelő által feltétlenül elfogadottnak s a megrendelés a szokásos árban tettnek tartandó. Ily körülmények között felek a vételárra megegyezőnek lévén tekin­tendők, alperes a minőség és mennyiség tekintetében kifejezetten nem ki­fogásolt kereseti áru felszámított egész vételárának megfizetésére kötele­zendő lenne. Ennek daczára a kereseti követelés keresetileg kitett összegének megállapítása mellett ez összegből alperes csak 45°/0-nak fizetésére volt kötelezhető, mivel felperes beismerte, hogy kereseti követelése még abból az időből származik, mikor alperes ellen a kényszeregyezség folytán meg­szüntetett csődeljárás folyamatba téve nem volt s igy a kényszeregyezség joghatálya, a melynek folytán alperes tartozása 45°/0-át meghaladó részé­nek fizetése alól felszabadult, a csődtörvény 224. § a értelmében ezen kö­vetelésre is kiterjed. A k i r. C u r i a a következő Ítéletet hozta : A másodfokú bíróságnak neheztelt Ítélete egyebekben helybenhagya­tik, ellenben az a rendelkezése, mely szerint alperes a marasztalási össze­geknek fizetésére «végrehajtás terhével* köteleztetett, mellőztetik s e he­lyett alperes a marasztalási összegeknek 8 nap alatt leendő fizetésére a csődtörvény 226. § ában foglalt jogkövetkezmény mellett köteleztetik. A felebbezésért munkadíj és költség fejében a felek képviselői ré­szére külön-külön 4 frt 65 kr állapittatik meg megbízóik ellenében. Indokok A másodbiróságnak ítélete a követelés megállapítására, ugy abból alperesnek a kényszeregyezségben elfogadott hányad erejéig való marasztalására és a perköltségre vonatkozó rendelkezésében a benne felhozott indokok alapján hagyatott helyben. A végrehajtás terhével való marasztalás azonban mellőzendő volt, mert a kényszeregyezségnek a be nem jelentett követelésre is kiterjedő hatályánál fogva a csődtörvény 22Ó. §-a első tétele értelmében abban az esétben, ha a közadós az egyezségileg elvállalt kötelezettségeinek eleget nem tesz. a hitelezőnek nem végrehajtáshoz, hanem a csőd újból meg­nyitásának kérelmezéséhez van joga, jelen esetben is tehát, ha alperes a. marasztalási összeget 8 nap alatt, mely idő a kényszeregyezségben meg­állapított időt helyettesiti, ki nem fizeti, felperesnek a fent idézett törvény­szakaszban foglalt jogot lehet igénybe venni.

Next

/
Thumbnails
Contents