Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

54 költségek a perben forgó körülmények miatt lettek kölcsönösen megszüntetve. A budapesti kir. itélö tábla a következőleg itélt: A kir. itélő tábla az elsőbiróság Ítéletét annyiban megváltoztatja, a mennyiben az alperest csak arra kötelezi, hogy a felperesnek a hidvégi 149. sz. tjkvben 503. hrsz. a. felvett fekvőségből 1873. szept. ?6-án gr. Stádion Györgyöt illetett, ekkor a gr. Stadion György részéről tulajdoni joggal Lázár Teréznek átadott, ez utóbbi részéről pedig a felperesnek eladott birtokilletményhez való tulajdonjogát elismerje, ugyanezt az illetményt a felperes birtokába bocsássa, s tűrje, hogy a 3967/886 sz. a. folyamatban levő arányositási per rendén az 500. hrsz. ingatlanságból a gróf Stádion Györgyöt megilletett, s a megállapítandó arányositási kulcs szerint megítélendő rész a felperesnek tulajdonaként kiadassák ; egyebekben pedig a kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás. A kir. itélő tábla az első bíróság ítéletének azt a részét, a melylyel az alperest annak tűrésére kötelezte, hogy a 3967/886. sz. a. folyó arányositási per rendén az 503. hsz. erdőségéből gróf Stádion György jogán jutó s kihasítandó területre a felperes tulajdonjoga bekebeleztessék, azért változtatta meg: mert a felperes keresetében nem kérte az alperest a tulajdonjog bekeblezésének tűrésére kötelezni, ez 1868. évi L1V. t.-cz. 248. §-a szerint pedig az ítélet a felek kérelmén tul nem terjedhet, továbbá pedig azért, mert a tulajdonjog bekeblezésének kérdése a folyamatban levő arányositási perben hozandó ítélettel lesz megoldandó. A kir. Guriaa következő ítéletet hozta : A perköltségre vonatkozólag a másodbiróság ítélete helybenhagyatik,. egyéb irányban azonban mindkét alsó bíróság ítélete megváltoztatik s felperes keresetével elutasittatik. A felebbezés körül felmerült ügyvédi munkadíj fel nem számíttatván, megállapítható nem volt. Indokok. A nemesi javak birtokosait közösen illető erdőilletőség mindaddig, mig az fel nem osztatik és külön telekkönyvi birtoktestté nem alakul, mint a közbirtokosokat nem egyénileg, hanem nemesi birtokuk arányában megillető közös vagyon, csakis a nemesi birtok tartozékát képező vagyonnak tekinthető, jogi sajátságának ezen természeténél fogva tehát külön eladás tárgyát a telekkönyvi intézménynyel kapcsolatban csak akkor képezheti, ha az előadásba mindazok beleegyeznek, kik az állag, vagyis a nemesi birtokra zálog- vagy egyéb jogokat szereztek, jelen esetben azonban ez az eset fenn nem forog; jelen esetben ugyanis a nemesi birtokra s igy annak a kereseti ingatlant képező tartozékára C szerint már 1872. július 16-án kielégítési végrehajtás vezettetvén, ahhoz,