Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

_5l _ becsüsök véleményét kellett alapul elfogadni és pedig miután törvényeink szerint ily építkezéseknél a napszámost és fuvart a hivek kötelesek szolgáltatni, az erre fordított kiadás levonásba hozatott. Az épületre fordított anyag és kézművesek munkájának becsértékét a bírói szakértő 2718 frt 25 krajczárra, a felperesi szakértő 2754 frtra és az alperesi szakértő 2071 frt 40 kira teszik, megjegyeztetvén, hogy az alperesi szakértőnek azon véleménye, hogy a tégla értéke is a hívekre rovassék, mint indokolatlan el nem fogadtatott. Ehhez képest a három becsüs által véleményezett összegek középösszege 2514 frt 63 krt tesz. Az első bírói ítélet a per főtárgyára vonatkozó részében tehát ezeknél az indokoknál fogva megváltoztatandó, a perköltségről rendelkező részében pedig a per körülményeire való tekintettel, helybenhagyandó volt. A kir. Curia a következő ítéletet hozta : A budapesti kir. ítélő tábla ítélete oly részbeni változtatással, hogy a marasztalási összeg 2394 frt 95 krral és ennek 1887. évi február hó 10-étől járó 6° 0 kamataival állapittatik meg, egyebekben helybenhagyatik. Felperesi ügyvédnek ujabb felebbezési dija 3 frt 35 kr bélyegen kivül 5 frttál állapittatik meg saját fele ellenében. Indokok. Habár felperes elmulasztotta a mezőlaborczi lelkészi épületnek lakhatatlanságát, annak újonnan való felépítésének szükségét, továbbá az uj épületnek költségirányzatát közigazgatási hatóság utján előlegesen megállapittatni; mégis tekintve, hogy a tanuk vallomása által a régi épü létnek használhatlansága és rozzant volta igazoltatott, hogy az uj épület a czélnak megfelel és túlságos költekezéssel és fényűzéssel nem építtetett; s tekintve, hogy alperes a felperesi püspök felhívására a tényleg rozzant épület kijavítása, illetve helyreállítása iránt mi intézkedést sem tett: ennélfogva az egyházmegye nem eshetik el azon keresettől, hogy az általa ezen épület ellőállitására fordított költségek azon részének megtérítését alperestől követelhesse, mely őt, mint a fentebbi egyház kegyurát terheli: miért is a kereset megítélésére nézve a másodbirósági ítélet ezen és az abban felhozott indokokból helybenhagyatott Az összeg megállapításánál más bizonyítékok hiánya miatt a szakértők véleményei szolgálnak irányadókul, és miután a felperesi szakértő véleményében az anyagok elhordása, az alap kiemelése, az anyaghordás és a munkásoknak adott pálinka czimen felszámított 175 frt alperes terhére nem esik, ezen szakértő által a kézművesek és anyagok fejében felszámított összeg csak 2654 forinttal vehető fel, mihez a másodbiróság által alperesi szakértőnél 2071 frt 40 kr és birói szakértőnek 2,718 frt 50 krra elfogadott összegeket számítva, kijön 7443 frt 90 kr., melynek harmadrésze képezi a középösszeget: 2481 frt 93 krt, mely összegből azonban levonandó a lebontott épülett elárvezett anyag értéke és pedig S. Izsák 4*