Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

47­eredeti érvénytelenség miatti törlését az alapon kéri, mert az adósleveleket a bejegyzett és már előbb elhalt tulajdonosok alá nem irták. Való, hogy a C) D) E) alatt mellékelt adósleveleket, melyek alapján a bekebelezés történt, a telekkönyvi tulajdonosok alá nem irták és hogy a fennebbi in­gatlanra kiosztott inségkölcsönöket I. M. vette fel, a ki az adósleveleket is aláirta és a fennebbi ingatlant zálogul lekötötte ; való az is, hogy I. M. habár a tlkkvi kivonat B) i a. bejegyzés szerint már 1861. évben az át­íratást kérte, de ez^el elutasittatván, a zálogjog bekebelezése idejekor tlkkvi tuladonosul bejegyezve nem volt, azonban a G) H) a. halálesetfel­vételek 17. pontja alatt foglalt megjegyzés s érint ezen ingatlant P. S. a kiskorú örökösöknek atyja adta el neki és az F) a. beszavatoló végzés szerint M. J. utódai bejelentett igényükkel perutra utasíttattak, I. N. tanú vallomása szerint pedig ezen ingatlan M. J. birtokában volt; mindezekből kitűnik, hogy az inségkölcsönök kiosztásánál az eljárt közhatóságok által a kereseti ingatlan tulajdonosának annak akkori birtokosa M. J. tekintetett és ez okból a tlkkvi rendelet 120. §. c) pontjában előirt formaságok mel­lőzésével eszközöltetett a zálogjogi bekebelezés ; minthogy azonban egye­dül az ily formaságok mellőzése miatt a tk. rdts. 148. §-a értelmében eredeti érvénytelenség mialt törlési kereset nem indítható, és felperes azt, hogy az inségkölcsönök kiszolgáltatva nem lettek, vagy hogy az már tör­lesztetett volna, nem is állítja, annál kevésbé bizonyítja, és a későbbi jel­zálogos hitelező az 1881 : LX, t.-cz. 197. §. i.és 2. bekezdése értelmében az előtte bekebelezett követelést csak annak valódiságára és összegére nézve támadhatja meg : felperest keresetével elutasítani kellett. A perköltség azonban az ítéletek különbözőségénél fogva szüntettetett meg kölcsönösen. 331. VI. polg. tanács. Pazarlás miatt gondnokság alá helye-zett egyénnek a gondnok és gyámhatóság jóváhagyása nélkül kötött kölcsönügyletei érvényte­lenek levén, ily ügyletből kifolyólag a hitelező csak azon esetben követelheti a kölcsön-adott összeget, ha azt a gondnokoltnak nyil­vánvaló szükségleteire adta. A gondnokság tartama alatt kötött jogérvénytelen ügyletek a gondnokság későbbi megszűntével joghatályt nem nyernek. 1890. deczember 30. 1728. p. sz. Drahoczki József felperesnek Goldberger Samu alperes ellen no frt és jár. iránti perében — a budapesti VII. ker. kir. járásbíróság a következő ítéletet hozta : Felperes keresetével elutasittatik és köteleztetik alperesnek 15 frt perköltséget megfizetni; sat. Indokok. Felperes keresetében maga is azt adja elő, hogy az idő­ben, mikor a kereseti összeget kölcsönözte alperesnek, ez pazarlás miatt gondnokság alá volt helyezve, minthogy pedig gondnokság alatt álló terhes szerződést nem köthet és az ilyen reá vonatkozólag érvénytelen, fel­felperest keresetével annál is inkább elutasítani kellett, mert mivel sem igazolta, hogy a kölcsön vett összeget alperes valami szükséges vagy hasz­nosra fordította volna; sat. A budapesti kir. ítélő tábla a következőleg ítélt: A kir ítélő tábla a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatja s az al­perest kötelezi, hogy 110 frt tőkét, ennek 1877. évi július hó 16-ik

Next

/
Thumbnails
Contents