Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

36 szerint arra nézve, hogy az A) alatti egyezségben emiitett ingatlan után járó közterheket ő tartozik jövőre viselni, az illetékes pézügyi hatóság már határozott; de ettől eltekintve is el lett volna a keresetével utasítandó a. jelen itélet rendelkezéséből kifolyólag is. A perköltség a per körülményeinél fogva szüntetett meg kölcsönösen. A budapesti kir. Ítélőtábla a következőleg itélt: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok. A per főtárgyára vonatkozóan az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva, azonban a méltányosság elvére fektetett indok elhagyásával s még azért is helyben kellett hagyni, mert az A) alatt csatolt egyezség tartalma szerint a kérdéses volt majorsági földterületnek alperes mint úgynevezett contractualista tényleges örökös birtokosa, minthogy pedig időközben az ily természetű földterületek is megadóztattak, és mert az azokra kivetett adók az emiitett földterületek tényleges birtokosai által fizetendők,, ennélfogva az adófizetés kötelezettsége alól magát alperes nem vonhatja ki, annyival kevésbbé, mert felperes a kereseti összeget nem mint az A) alatti egyezségben körülirt úgynevezett praestatiókon felül alperest terhelőt^ hanem mint a magyar állam érdekében később hozott adótörvény alapján az alperes emiitett birtokára is kivetett, s felperes által alperes helyett tartozatlanul kifizetett adóösszeget követeli, s épen ezért alperes viszonkeresetével az elsőbiróság által helyesen utasíttatott el. A perköltségre vonatkozólag pedig az elsőbiróság ítéletét azért kellett helybenhagyni, mert a jelen perre felperes szolgáltatott okot az által, mert a közte és alperes közt fenforgó, az adózás életbelépte folytán kérdésessé vált jogviszonyt kellő időben rendezni elmulasztotta, sőt a jelen pert is a keresetileg követelt adóösszeg utolsó, vagyis 1878. év lejárta után 10 év múlva indította meg, s mert a tkönyv a birtoklás jogi viszonyainak jelenleg sem felel meg. A kir. C u r i a a következő Ítéletet hozta : A másodbiróság ítélete a viszonkeresetre vonatkozó rendelkezésében helyben hagyatik, egyebekben azonban mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik, s alperes részére a felebbezésiekkel együtt 87 frt 30 kr. perköltségnek megfizetésére köteleztetik ; egyszersmind alperesi ügyvéd munkadija a felebbezésért ügyfele ellenében 6 frtban megállapíttatik. Indokok. Alperes elleniratában magá állítja, hogy az A) alatti barátságos egyezség alapján birtokában levő ingatlanok után az adók fizetésere a közigazgatási hatóság által ő köteleztetett. Az a kérdés tehát, hogy az emiitett ingatlan adóját ki tartozik fizetni, az erre illetékes közigazgatási hatóság által eldöntve lévén, az bírói határozat tárgyát nem képezheti. Ennélfogva alperes viszonkeresetével e helyen is elutasitandónak találtatott. Abból, hogy az alperes birtokában levő ingatlanok adóját ő tartozik